Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Csapatnak lenni kell!

Ecoklub
2016. szeptember 12. 15:13

Mi kell ahhoz, hogy európai szintű kézilabdaklubként működjön a Telekom Veszprém KC? Kálomista Gábor vezérigazgató és társelnök szerint elkötelezett szurkolók sokasága, erős nemzetközi kapcsolatok, biztos anyagi háttér és csapatként működő együttes.

A Veszprémi Kézilabda Sport Egyesület társelnöke, a Veszprém Handball Team Zrt. vezérigazgatója, a Megafilm Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Síszövetség elnöke, a Thália Színház menedzser igazgatója. Mi adja az erőt, a motivációt ehhez a sok tevékenységhez?
Mindegyik feladat izgalmas, tele kihívásokkal – én pedig szeretem a kihívásokat. Nagyon fontos, hogy mindenhol kitűnő kollégákkal tudom magam körbevenni. Menedzserként folyamatokat irányítok, a célok kitűzésében veszek részt – és utána meglehetősen szabad kezet biztosítok a munkatársaknak.

Hogyan, mikor és miért került közel a veszprémi kézilabdához?
Idestova harminc éve a csapat szurkolója vagyok. Fiatal koromban a kővágóörsi tsz-ben dolgoztam szőlészként – adott esetben anno a tsz egy kis borral segítette a csapat működését, a pincekulcs pedig nálam volt... Folyamatában figyeltem, hogyan fejlődik és éri el sikereit az együttes, és nagyon sok generációt láttam kiteljesedni. Aztán ahogy teltek az évek és növekedtek a lehetőségeim, egyre többet tudtam segíteni a klubnak – akár anyagilag, akár információkkal, kapcsolatokkal. A Cozma-gyilkosságról készített filmem után pedig teljesen összefonódtam a csapattal. A klubban történt változások során, 2010-ben felkértek, hogy legyek az elnökség tagja. Az új vezetőség más célokat jelölt ki, mint korábban, és megpróbáltuk ezekhez hozzáépíteni a csapatot. 2013 óta pedig a Veszprém Handball Team Zrt. vezérigazgatója is vagyok.

Miért volt szükség a klubban a változásokra?
A Veszprém nagyon sikeres egyesület volt, de furcsa háttérrel, és látszott, hogy tovább így nem tud működni: a napi probléma-menedzselés helyett hosszabb távban kell gondolkodni. Felvázoltuk a célt: öt éven belül BL-döntőt szeretnénk nyerni. Ehhez meghatároztuk a feladatokat: miként kell átalakítani a csapatot, milyen eszközökre, erőforrásokra, szakemberekre, játékosokra, szakmai stábra van szükség. Az első konszolidációs esztendőben a csapat adósságait kellett felszámolni. Sok segítséggel úgy tudtuk megoldani, hogy a szurkolók szinte semmit nem vettek észre belőle. A mérföldkő az edzőváltás és Nagy Laci hazahozatala volt – aki épp most hosszabbított még két évet –, ezzel letettük az alapot, amelyre lehet építkezni. Megfordult a játékos-mozgás: spanyol, német, északi világklasszisokat is tudtunk szerződtetni a klubhoz.

Legyen szíves, magyarázza el, hogyan áll fel a veszprémi kézilabdacsapat strukturális működése!
A sportegyesület alapított egy gazdálkodó szervezetet, mivel a modern gazdasági feltételek mellett egy zrt. működése sokkal átláthatóbb, hiszen eleve más felügyelet alá tartozik, más könyvelési technikákkal dolgozik, máshogy számol el, sokkal nyitottabb, mint bármiféle egyesület. A Veszprémi Kézilabda Sport Egyesület tulajdonosként szerződésben megbízta a zrt.-t a csapat működtetésével. Az egyesület feladata források megteremtése, a tisztségviselők kinevezése a zrt.-be, az ellenőrzés, a felügyelő-bizottság, az igazgatótanács felállítása – a tiszta működéshez szükséges kontrollt képviseli. A menedzsmentben három személy dolgozik főállású munkatársként, a többiek társadalmi munkában, juttatások nélkül végzik tevékenységüket – én magam sem veszek fel pénzt sem az elnökségi tagságért, sem a vezérigazgatóságért.

Valójában a 21. század sportkihívásaira reagálva alakították át az egész menedzsmentet?
Így történt. Ma már a sport üzlet, és egyben hatalmas felület. Sziklaszilárd meggyőződésem, hogy a legértékesebb sport-reklámfelület jelenleg Magyarországon a Veszprém-mez – ugyanis ebben a szezonban 72 mérkőzést fogunk játszani, abból 30-at Magyarországon, abból 24 televíziós lesz, a SEHA-ligás és a BL meccseink is mind televíziósok. Idén a BL-döntőbe jutásért játszott összecsapást 110 millió, a döntőt pedig 150 millió ember nézte a világon. Ezek olyan számok, amelyek megkérdőjelezhetetlenek.

Az átstrukturálás során figyelembe vették a nyugat-európai példákat?
Nem igazán tudtuk, mert pl. a Paris St. Germain menedzsmentje 50, a Kielé 30 fős – mi azért még mindig 10 alatt fogjuk tartani. Minden egyes posztra hiteles szakembert állítunk: ezért lett sportigazgató Nikola Eklemovics, Enyedi Csaba lesz az ügyvezető, a csapatvezetést Sevinger Zsolt végzi. Tehát átlátható rendszert építünk, amelyben minden területnek lesz felelős vezetője. A szurkolókkal való kapcsolattartás is kiemelten fontos: külön egység foglalkozik ezzel a témakörrel a klubnál. Ki fogunk bocsátani egy szurkolói kártyát, a bérletes jegyértékesítést megváltoztatjuk, sokkal jobban preferáljuk a törzsszurkolók jelenlétét. Frissebbé kell tenni az információ-áralmást, valószínűleg egy reklámügynökség is beszáll ebbe a munkába – hiszen a legfontosabb a szurkoló, ez a csapat nekik épül, ez a csapat az övék.

Milyen új trendek tapasztalhatók az európai kézilabdában?
Nagyon sok országban – főleg ott, ahol a kosárlabda nem erős – elfoglalta a második helyet a futball mögött; a nézőszámok alapján Magyarországon is a második legkedveltebb csapat-sportág. A kézilabda gyors, látványos játék, és ehhez igazodnak a trendek. A Veszprém az erős védekezésből építkezik, de azt gondolom, mi is az egyre látványosabb játék felé haladunk. Emellett érdekes tendencia, hogy a játékosok életkora kitolódik: tíz évvel ezelőtt egy 30 éves játékos már nehezen került jó csapatba, ma egy 30 éves ballövő a csúcson van. Végül pedig az alap-változás: a nemzetközi szövetség felismerte, hogy érdemes tisztességesen sok pénzt tenni a kézilabdába.

"Az együttes legnagyobb erénye mindig a csapatként működés volt: az arányolás és egymás segítése, a csapaton belüli összhang."

Mindezek tükrében hogyan látja európai viszonylatban sportszakmai és menedzsment szempontból a Veszprémet?
Úgy látom, a kihívásokhoz még mindig kevés lesz a menedzsment. A csapat eredményei óriási organizációt igényelnek: akár csak az utazásokat tekintve is – jelenleg dolgozunk azon, hogy egy utazási iroda közreműködésével profibbá tegyük a rendszert. Ezen túl meg kell szerveznünk a merchandising fejlesztését – jó ötletekkel rendelkezünk, de nem visszük végig őket, van például sörünk, de alig lehet hozzájutni.

A sikeres továbblépés érdekében személyekre bontjuk le a feladatokat, ez nyilván pénzbe kerül, de több pénzt is fog hozni. Ha mindez megtörténik, akkor két éven belül olyan európai szintű klub jön létre, amely sportban és organizációban is meghatározója lesz a nemzetközi kézilabdának. A valóság az, hogy sok nyugat-európai klubvezető egyszerűen nem hiszi el, miként is működünk, és hogyan lehet összetartani így az együttest. A Veszprém csapatában a válogatási szisztéma alapja nem feltétlenül a játéktudás. Nekünk nem csupán olyan világklasszis kell, aki 15 gólt dob egy meccsen, hanem olyan, aki valóban csapatember.

Az együttes legnagyobb erénye mindig a csapatként működés volt: az arányolás és egymás segítése, a csapaton belüli összhang. Emellett szükséges a biztos finanszírozás is. Azt viszont látni kell, hogy Európában még mindig nem vagyunk az első tízben költségvetés szempontjából.

Valójában mi az a plusz, amitől két éve mégis mi játsszunk a BL-döntőben? Ha a klubok büdzséje határozna meg mindent, akkor a Barcelona és a PSG ütközne meg a végső összecsapásokon...
Hosszú ideig azzal a problémával küzdött a Veszprém, hogy másodvonalbelinek könyvelték el Nyugat-Európában. Az ötéves program egyik részeként komoly nemzetközi kapcsolatok kiépítésével tudatosítottuk a döntéshozókkal, hogy Veszprémben hosszú távú csapatépítés folyik – így mára európai szinten komolyan veszik a klubot. Másrészt 7000 fanatikus magyar szurkoló űzte-hajtotta a csapatot Kölnben. Nem véletlen, hogy Európa legszimpatikusabb kézilabda-szurkoló tábora a Veszprémé, és legizzóbb csarnoka a Veszprém Aréna. Amikor Kölnben 3000 magyar egyszerre elindul az arénába... Mondtam is a játékosoknak az erkélyen állva: most látjátok, kikért is játszatok! Ez volt az a plusz, ami miatt meg tudtuk csinálni. A szurkolók támogatása nélkül elmehettünk volna a fenébe.

Lehet a csapatokba lapátolni szupersztárokat, a PSG-nek két és félszeres a költségvetése, mint nekünk – de nem véletlenül nem szerettek volna velünk döntőt játszani. Az európai szintű működéshez kell a csapatként működő együttes, az elkötelezett szurkolók sokasága, akik hisznek a csapatban, erős nemzetközi kapcsolatok és biztos anyagi háttér.

Mi a feladata vezérigazgatóként és társelnökként a veszprémi egyesületnél?
Részt veszek a stratégiai terv kidolgozásában, és aztán a meghatározott célok alapján menedzselem a rendszert, a folyamatokat. Tartom a kapcsolatot a szponzorokkal, támogatókkal, irányítom a játékosok kiválasztását, leszerződtetését. Valójában persze az elnökségi és igazgatósági döntések nyomán kell dolgoznom: adott esetben olyan ügyet kell végigvinnem, amelyet nem szavaztam meg.

2016/2017-ben a csapatnak az alapszakasztól végig játszania kell a magyar bajnokságban, indul a SEHA Ligában és a BL-ben. A jelenlegi kerettel képes lesz az együttes sikeresen teljesíteni az előtte álló idényt?
Valóban extra kihívás áll előttünk: 72 mérkőzéssel, plusz egy világbajnoksággal, amelyen a Veszprém játékosainak 80%-a vesz részt. Ezt a feladatot 16 játékossal nem lehet megoldani, látszik, hogy 25 játékosra van szükség – még két-három olyan extra klasszisra, aki tud másik két-három extra klasszist pótolni, és öt-hat olyan magyar fiatalra, akiket bele lehet illeszteni a rendszerbe. Gyakorlatilag két csapatot kell üzemeltetnünk.

Kikkel erősödik a Veszprém?
Érkezik Marko Kopljar, a horvát válogatott kapitánya, a szlovén Dragan Gajić, aki a világ egyik legjobb szélsője, a szlovén beállós Blaz Blagotinsek, valamint a magyar válogatott jobbátlövője, Ancsin Gábor. Emellett saját nevelésű fiataljainkból öt-hat játékos beépül a nagycsapatba. Küszöbön áll két szerződéskötés: egy fiatal spanyol irányítóval és egy orosz átlövővel. Valójában két csapat épül, amely ugyanabban a felfogásban játszik, így bárki bármikor átemelhető egyikből a másikba. Ehhez új edzőt kellett hozni, így két edzői stáb dolgozik, dupla orvosi, gyúrói stábbal, dupla mezzel, költséggel.

KÁLOMISTA GÁBOR

Veszprémi Kézilabda Sport Egyesület – társelnök
Veszprém Handball Team Zrt. – vezérigazgató
Megafilm Kft. – ügyvezető igazgató
Thália Színház – menedzser igazgató
Magyar Síszövetség – elnök

Beszéltünk a finanszírozás biztonságának fontosságáról. Mindennek megvan az anyagi fedezete?
Nyilvánvalóan komoly piaci bevételek szükségesek mindehhez – de a fedezet megvan. Sokat hezitáltunk azon például, hogy elinduljunk-e a SEHA Ligában. A SEHA-t többen lebecsülik Magyarországon, de a SEHA final four-jából három együttes ott volt a BL legjobb 8-ában. Ha a SEHA-t elengedtük volna, becsaptuk volna a szurkolókat, és komoly bevételtől is elestünk volna. Az idei idényben a célok részben módosulnak: meg kell nyerni a magyar bajnokságot, a magyar kupát, a SEHA Ligát és a BL-t, de nem kell megnyerni minden meccset, azaz nem biztos, hogy az alapszakaszban az első helyen kell végezni.

Minarik Ede anno a mosodából finanszírozta a csapatot, és kenegette a zsíros kenyereket. Azóta a világ és a sport megváltozott, üzlet is lett. Felvázolná az olvasóknak, hogy a veszprémi klub milyen kiadásokkal és bevételekkel működik?
Kb. 8,5 millió euró a 2016/2017-es költségvetésünk – abban az esetben, ha mindent megnyerünk. Ebből 3 millió euró adót fizetünk be az államnak, emellett kb. 5,5 millió euró a csapat fenntartásának költsége. A bevételeink úgy néznek ki, hogy a Magyar Kézilabda Szövetségtől – a Szerencsejáték Zrt.-nek köszönhetően – kb. 2 millió euró a támogatásunk, a SEHA Liga összes bevétele kb. 1,5 millió, és a tervezett BL bevétel szintén 1,5 millió euró. Nagyon magas a bérlet és a jegyár-bevételünk, 1,2 millió euró körüli összeg – ez attól függ, hogy mennyit megy előre a csapat. A Telekommal 1,1 millió eurós szerződésünk van, a többit pedig nagyon sok szponzor adja össze.

Pár szót mondana a Telekom szerződésről? Hogyan zajlott a főszponzor-váltás?
Érdekes történet, hiszen aláírtunk a Telekommal egy kétéves szerződést, azzal az összeggel, amellyel több mint tíz éve szerződünk. A beszélgetésen fölmerült, hogy ha elmegy az MKB, miért ne szállhatna be helyettük a Telekom. Ne szponzoráljanak minket, hanem vegyék meg a felületet, hiszen a magyarországi sport legértékesebb felületét vásárolhatják meg, amely működik Európában bárhol. Ezután két-három nappal érkezett egy telefon, hogy érdekli a Telekomot az ajánlat. Szabó János, a Telekom vezérigazgató-helyettese elvakult Veszprém szurkoló, és ez nagyon nehéz helyzetet eredményezett nála, hiszen egyszerre két dolgot kellett volna képviselnie: szurkolóként a Veszprémet, és vezetőként a Telekomot.

Úgy oldottuk fel a problémát, hogy „kivontuk” a tárgyalásokból. Akkor már tudtuk, hogy ő lesz a klub elnöke, ezért az üzleti becsület így kívánta. Végül a Telekommal három éves nagyon erős szerződést írtunk alá, hosszabbítható, és tele van számos bónusszal.

Az elmúlt időszakban számos külföldi világsztár érkezett Veszprémbe. Mennyire egészséges idegenlégiósokkal feltölteni a gárdát?
Hozzánk zsoldosok nem tudnak jönni. Aki BL döntőt akar játszani, kiváló hangulatú csarnokban szeretne kézilabdázni, csapatban tud gondolkodni, és azt akarja, hogy ha megy az utcán, behívják egy fagyira – az jön Veszprémbe játszani. Érdemes megnézni, milyen kicsi a játékos-mozgás nálunk. Most is csak azért érkezik ennyi személy, mert új kihívásokkal nézünk szembe. Az is érdekes, hogy mennyire nem akarnak elmenni a légiósaink, merthogy jól érzik itt magukat.

Mennyire tartja fontosnak a magyar játékosok szerződtetését és az utánpótlás-nevelést?
Mindkettő rendkívül fontos. Utánpótlás-nevelésben erősek és sikeresek vagyunk, hiszen döntőt játszott serdülő és ificsapatunk, valamint a juniorok is kitűnően szerepeltek. A struktúrát bővíteni kívánjuk egy kollégium-rendszerrel, szeretnénk minél több játékossal dolgozni. Veszprémben nagy a merítési lehetőség – és ehhez akarunk mindent hozzárendelni.

Hiszünk abban, hogy a magyar kézilabdában akadnak olyan tehetségek, akik ha megkapják a lehetőséget, akkor világsztárokká válnak. A kérdés másik felére pedig az a válaszom, hogy sikeres magyar kézilabdasport jó válogatott nélkül elképzelhetetlen. Lehetnek kiváló klubok hazánkban, de a sport igazi értékét a világbajnokság és az olimpia adja meg. Azokat a játékosokat, akiket tudtunk (Nagy Lacit, Schuch Timuzsint, Lékai Mátét, Laluska Balázst, Császár Gábort) mind hazahoztuk. A londoni olimpián az első sort majdnem teljes egészében a Veszprém adta. Ez az alap – a jó kvalitású magyar játékosokat szeretnénk a csapat részének tudni. Magyarországon két helyre érdemes igazolni: Szegedre és Veszprémbe. És persze itt jön a kérdés, hogy meg tud-e úgy erősödni a magyar bajnokság, hogy két nagycsapat uralja a mezőnyt.

Ennek a kérdésnek tükrében miként látja a magyar kézilabda fejlődésének lehetőségét és buktatóit?
Most a magyar kézilabdába soha nem látott mennyiségű pénz áramlik. Így a konszolidáció idén megtörténhet, és jövőre a csapatépítéssel kell foglalkozniuk a kluboknak. Abban messzemenőkig egyetértek, hogy 30 év fölötti középszintű külföldi játékosok szerződtetése nem csapatépítés, de szerintem az sem járható út, ha meghatározzuk, hogy öt külföldi játékos lehet meccsenként egy-egy keretben, és efölött szankcionál a szövetség. Értem az elképzelés logikáját, de nem értek vele egyet. Szerintem még nagyon sok finomításra van szükség, hogy a rendszer helyesen működjön, és meghozza a tőle várt eredményt.

Véleményem szerint az olyan kicsi országokban, mint a magyar, nem létezhet minőségi nemzeti bajnokság. Egyetlen megoldás az lenne – ami idén majdnem megvalósult, de végül egy magyar csapat ellenállásán megbukott –, ha négy magyar csapat indult volna a SEHA Ligában. Fölmerült, hogy 2019-től 16 csapat alakít egy világligát, de ezt nem tartom rendszerépítő ötletnek, ám egy regionális erős bajnokságban (SEHA) való részvétel nagy előnyökkel jár.

A sport nemcsak az üzlet szempontjából változott meg, hanem abban is, hogy sokkal nagyobb szakmai stáb felügyeli, irányítja és segíti egy-egy csapat munkáját. Milyen jellegű fejlődés zajlott le a Veszprémnél, mennyire változott a stáb?
Alapjaiban átalakult annak érdekében, hogy profi hátteret biztosítsunk a csapat számára. Javier Sabate Caviedes rendkívül alapos edző: reggel hétkor bejön az Arénába, és este 10-ig készül a mérkőzésekre. Mindenkiről mindent tud – ilyen felkészültségű edzőt még nem láttam. Emellett nagyon komolyan vesszük a fizikai felkészítést, az orvosi hátteret is átalakítjuk, komoly tárgyalások folynak erről egy budapesti egészségügyi intézménnyel. Komolyabb, precízebb egészségügyi, fizikoterápiás méréseket fogunk végezni a serdülőktől fölfelé. Valójában az egész rendszert átformáljuk az európai modellek szerint.

Mi a rövid és hosszú távú cél?
Rövid távon úgy megerősíteni a csapatot, hogy az új rendszernek megfeleljen, valamint ott kell maradnunk Európa élvonalában, és meg is nyernünk azokat a sorozatokat, amelyekben elindulunk a 2016/17-es idényben. A Veszprém Aréna bővítése is a küszöbön áll, amelyre Veszprém városától kaptunk pénzt a Modern Városok Program keretén belül. Bízom benne, hogy 1400 széket fokozatosan 2017 januárig be tudunk tenni, és utána a tavaszi szezonnak már 8000-es csarnokkal tudunk nekivágni.

Középtávon rendezni kell a bajnokság viszonyait – a média- és közönségigényhez és a terhelési rendszerhez kell igazítani. Hosszú távon több helyen, több klubban föl kell építeni azt a bázist, amelynek köszönhetően a magyar bajnokság első hat helyezettje közel egyenlő eséllyel tud versenyezni. Ha idén jól szerepel a Veszprém és a Szeged, akkor jövőre három magyar csapat indulhat a BL-ben, öt az EHF-ben. Ennek meg kell felelni, megerősíteni a csapatokat, és erre építeni egy olyan válogatottat, amely komoly eredményeket érhet el. A Veszprém hosszú távú célja pedig az utánpótlás-nevelésen keresztül történő erősödés.

Ön az idei elvesztett BL döntő után lemondott, ám most mégis a zrt. vezérigazgatója. Minek tudható be a szenvedélyektől sem mentes bejelentése, majd pedig az, hogy tovább vállalta a vezetői posztot?
Nem dühből mondtam le az elvesztett döntő után, hanem mert az ötéves ciklus utolsó lépése nem sikerült – nem tudtuk feltenni a teljesítményünkre a koronát. Amikor 4 évig, 364 napig, 23 óráig és 47 percig úgy látszik, hogy működik a kidolgozott terv, és 13 perc alatt végül összeomlik, az természetesen hagy az emberben nyomokat. Bennem is hagyott. Úgy gondoltam, ezt a ciklust nem úgy fejeztem be, ahogy megígértem. Persze nem volt sikertelen az öt év: 5 magyar bajnoki győzelem, 5 kupagyőzelem, két szuperkupa és SEHA Liga, és ott voltunk a klubvilágbajnoki és kétszer a BL döntőben – ennek tükrében valóban masszívan jegyzi magát a csapat Európa legjobb négy együttese között.

A játékosokat ugyanúgy megviselte a vereség, mint engem, sokan eljöttek hozzám, és meghatározó csapattagok azt mondták nekem, hogy nem tehetem ezt, mert miattam is vannak itt, én hoztam őket ide, és ha lemondok, akkor ők sem csinálják tovább. Ezt pedig nem lehet, mert csak a Facebookon 178 000 szurkolója van a klubnak, és látom, hogy több százezren együtt élnek még emellett a csapattal. És ami mindent felülír, az a csapat! Csapatnak lenni kell! Az pedig lényegtelen, hogy kinek milyen belső szenvedései vannak ennek kapcsán. Ezek után a további munka mellett döntöttem.

Azaz lesz a saját vezérigazgatói munkájában ötéves ciklus, és erre terv?
Szerintem nem. Akad a klub környezetében olyan jelenleg még aktív játékos, aki képes a vezérigazgatói feladat ellátására. Látom az utódomat, nagyon szeretném, ha elvállalná – és ha ő is úgy gondolja, akkor három év múlva nyugodt lelkiismerettel váltom meg a bérletemet egy BL-győztes csapat volt vezérigazgatójaként a Veszprém meccseire.

TELEKOM VESZPRÉM KC

24-szeres magyar bajnok
25-szörös Magyar Kupa győztes
2-szeres EHF Kupagyőztesek Európa Kupája győztes
2-szeres EHF Kupagyőztesek Európa Kupája ezüstérmes
3-szoros EHF Bajnokok Ligája ezüstérmes
2-szeres SEHA Liga győztes

Szaksz Balázs | Fotó: Babják Tamás

További képek

Gesztesi Ákos

További cikkek

Ecoklub
Érezni és érteni a közönséget
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a fővárosi és vidéki színházi közegben is szerzett már tapasztalatokat. Ezek különbségeiről, a kultúra menedzsmentjéről és a veszprémi közönségről is beszélgettünk, valamint arról a bizonyos küszöbről, amit átlépve megszűnik a félelem az emberben.
Ecoklub
Egyházi vezető, világi kihívásokkal
A római pápa veszprémi helytartójaként az a feladata, hogy jó pásztorként egyben tartsa a keresztényeket, miközben a rábízott főegyházmegye egy több milliárd forintos fejlesztés küszöbén áll. Lelki vezetői és csúcsmenedzseri képességekre is egyszerre van szüksége a jelenlegi veszprémi főpásztornak. Udvardy Györggyel, a Veszprémi Főegyházmegye érsekével beszélgettünk a társadalmi folyamatokról, a legégetőbb feladatokról és az egyházi, valamint világi vezetők különbségéről és hasonlóságáról.
Ecoklub
MINDEN NAP TARTOGATHAT EGY HEURÉKA PILLANATOT
Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, a Brain Prize díjazottja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hosszan tartana felsorolni dr. Freund Tamás érdemeit, de anélkül is kijelenthetjük: az egyik legmeghatározóbb hazai tudós. Talán azért is, mert a mai napig nem csillapodott a tudomány iránti szeretete, és ezt másoknak is igyekszik átadni, de ugyanennyire fontosnak tartja felhívni a figyelmet a művészet, a léleknemesítő tevékenységek fontosságára is. Zenéről, a felfedezés öröméről, a tudomány becsületéről és hitről beszélgettünk vele.
Ecoklub
Mentalistaként harcolni a győzelemért
Legenda övezi Veszprémben, pedig karrierje nagy részét Spanyolországban töltötte. Sterbik Árpád, a Telekom Veszprém kapusa idén januárban jelentette be visszavonulását a profi sporttól, de a kézilabdától nem tudott elszakadni. Borászatról, családról, csapattársakról és szurkolókról, valamint egy éjszakai telefonhívásról is beszélgettünk, aminek egyik legnagyobb sikerét köszönheti.
Ecoklub
A beteg üdve a legfőbb törvény
Alig negyed évet tölthetett azzal, hogy a megyei kórháznak megszabja az új irányát, máris szembe kellett néznie egy XXI. századi világjárvány kihívásaival. Idegenként érkezett fél éve Veszprémbe, mára viszont a közösség megbecsült tagja. A Csolnoky Ferenc Kórház jelenéről és jövőjéről, valamint az ideális magyar kórház ismérveiről és a jó vezető tulajdonságairól is beszélgettünk dr. Lippai Norberttel, a megyei kórház főigazgatójával.