Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Az új felismerések hajtanak

Útlevél
2016. június 13. 13:12

Profi körülmények között, a legújabb technológiákkal, a NASA kutatóival is együttműködve dolgozhatott Amerikában évekig, Dr. Pósfai Mihály geológus, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének oktatója mégis úgy döntött, idehaza fogja kamatoztatni a környezeti ásványtan területén szerzett tudását. Az elismerés nem maradt el: 2016-ban Széchenyi-díjat vehetett át. Kutatásról, motivációról, sikerről beszélgettünk vele.

Jelenleg mit kutat?
Kutatóként elsősorban az élő szervezetekben képződő ásványokat, az ún. bioásványokat vizsgálom, és ezek közül is elsősorban a mágneseseket. Léteznek olyan élőlények, például baktériumok, amelyeknek a sejtjeiben nagyon pontosan szabályozott tulajdonságokkal és meghatározott funkcióval bíró, például a tájékozódást segítő nanokristályok válnak ki. Ilyen szabályozást laboratóriumban nagyon nehéz elérni, ezért a mágneses baktériumok egy természetes laboratóriumnak tekinthetők, amelyben sikerült leírnunk a mágneses nanokristályok alapvető tulajdonságait. Biológusokkal karöltve most azt kutatom, hogyan szabályozza a baktérium az ásványképződést, és miként tudnánk alkalmazni az eddig tanultakat.

A gyakorlati életben miként tudjuk mindezt hasznosítani?
Többféleképpen is: például a mágneses adattárolásban, de a mágneses nanokristályok az orvostudományban is nagy jelentőséggel bírnak, mert felhasználhatók MRI képalkotó rendszerekben kontrasztanyagnak. Ha pedig sikerülne áttörést elérni, akár gyógyszerhordozókként is funkcionálhatnának.

Mikor alakult ki Önben, hogy ez a foglalkozás vonzza?
A természet iránti érdeklődésem már a középiskolában megmutatkozott. Emellett a társadalmi haszon mindig is fontos szempont volt számomra, már akkor is, amikor az ELTE-n, geológus hallgatóként elkezdtem érdeklődni az ásványok és kristályszerkezeti hibáik iránt. Ebben nagy szerepet játszott egyik tanárom, akinek a személyisége rendkívül inspirálóan hatott rám.

Később aztán a hivatása egészen Amerikáig vitte. Honnan jött a lehetőség az életében?
Részben a kényszer hozta így, a doktori megszerzése után ugyanis nem volt állásom. Rövid ideig tolmácsként dolgoztam a mai AEGON-nál, de mindenképpen szerettem volna a szakmámban elhelyezkedni. Ösztöndíjjal négy hónapot töltöttem Stockholmban, közben pedig levelet írtam neves professzoroknak szerte a világban, hogy szívesen dolgoznék velük. Végül az Arizonai Állami Egyetemről jött válasz, hogy mehetek, így 1992-től kisebb megszakításokkal 1998-ig ott mélyülhettem el a témában.

Amerikában mivel foglalkozott?
Amerikában részben a légköri aeroszolrészecskék tulajdonságait, az éghajlatra kifejtett hatásait kutattam; munkánk eredményei azóta a globális éghajlati modellekbe is bekerültek. Ilyen volt például az a felfedezés is, amikor egy, Ausztrália és az Antarktisz között végzett mintagyűjtő expedíció során az aeroszol részecskékben talált korom lévén sikerült kimutatni, hogy az emberi tevékenység nyomai még az elvileg szinte érintetlen területeken is megmutatkoznak. Ez azért fontos, mert a korom, mint fekete részecske, elnyeli a fényt és hőként sugározza vissza, ezáltal pedig fűti a levegőt – és ezt a hatást még a kontinensektől távol is figyelembe kell venni.

A légköri aeroszol kutatás mellett Arizonában más témákkal is foglalkoztam: például itt találkoztam először a mágneses baktériumokkal is. 1996-ban megjelent egy cikk a Science magazinban, amelyben a NASA kutatói egy marsi meteoritot vizsgálva azt találták, hogy a kőzetben olyan mágneses nanokristályok vannak, amilyenek a Földön csak a mágneses baktériumok sejtjeiből ismertek. Ebből arra következtettek, hogy valaha a Marson is éltek ilyen baktériumok. Ez nem feltétlenül igaz, de ennek köszönhetően én is bekapcsolódhattam a kutatásba, és itt köteleződtem el a mágneses ásványok tanulmányozása mellett.

Mennyiben más Amerikában egy kutató helyzete?
Arizonában számos lehetőség nyílt meg előttem: soha nem voltam olyan felkészült a témáimban, mint ott. Az internet előtti időben óriási jelentőségű volt a nyomtatott szakirodalomhoz, a gazdag könyvtárhoz való hozzáférés lehetősége, adott volt minden tárgyi feltétel – például elektronmikroszkópok, amelyek elengedhetetlenek az általam végzett vizsgálatokhoz. És persze a nagyobb tudományos „piacnak” is megvannak az előnyei. Itthon ha egy ilyen absztraktabb témával foglalkozol, kicsit csodabogárnak néznek, és azt kérdezik: de mi haszna ennek? Ott ez fel sem merül.

Végül mi hozta haza?
Egyrészt ebben a kultúrában van az otthonom, itt él a családom, másrészt az is vonzott, hogy magyar egyetemen, a Pannon Egyetemen oktathassak. Egy viszonylag kicsi, kompakt, de nagyon értékes közösség van itt, akikkel folyamatosan lehet szakmai kérdéseket megvitatni, ez a kellemes légkör pedig képes kompenzálni az esetleges eszközbeli hiányosságokat.

Kutatói és oktatói tevékenysége mellett az MTA rendes tagjaként, valamint az MTA VEAB elnökeként a szakmai közéletben is részt vesz. Hogy tudja mindezt összeegyeztetni?
2010 óta voltam az MTA levelező tagja, majd idén rendes taggá választottak, 2014 óta pedig az MTA veszprémi területi bizottságának elnökeként az ismeretek terjesztéséért, a régió kutatóinak összefogásáért felelek. Mind a kettő nagyon megtisztelő feladat, és bár élvezettel végzem őket, nem tagadhatom, hogy néha szeretném, ha több időm jutna a kutatásra.

„Úgy tekintek erre a díjra, mint egy előlegre: bízom benne, hogy tudok még olyan eredményeket letenni az asztalra, amelyek igazolják, nem vagyok érdemtelen rá.”

2016-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. Milyen jelentőséggel bír az életében a díj?
Egy kutató számára az egyik legnagyobb elismerés, ha a kollégái elismerik a munkáját, például azzal, hogy rendszeresen hivatkoznak a publikációira. Ha a díjazottakat nézzük, azt hiszem, ebből a szempontból nem lógok ki a sorból. Persze vannak zseniális kutatók, akikkel nem tudok versenyezni, de ez nem is cél. Egy kutatót nem hajthat csak az, hogy minél több külső visszajelzést kapjon. Ez a kitüntetés, a Széchenyi-díj tulajdonképpen életműdíj is, de nem érzem úgy, hogy ez azt jelenti, ezek után nyugodtan hátradőlhetnék. Inkább úgy tekintek erre a díjra, mint egy előlegre: bízom benne, hogy tudok még olyan eredményeket letenni az asztalra, amelyek igazolják, nem vagyok érdemtelen rá.

Végül is mi jelenti Önnek a valódi sikert?
Az új felfedezések hajtanak, például egy tudományos cikk elkészülte, amikor látom, ahogy összeáll a kép. Számomra az az igazi siker, ha úgy megyek haza a munka után, hogy valami értelmeset, a kutatásban előremutatót tudtam aznap végezni.

A kutatás teljes mértékben kitölti az idejét? Mivel kapcsolódik ki szabadidejében?
Balatonfüreden élek, a természet pedig mindig kikapcsol. Feleségemmel nagyon szeretünk kirándulni, ha tehetjük, hétköznap esténként is gyakran lesétálunk a Balaton partjára vagy fel az erdőbe. Nyáron rendszeresen úszom a Balatonban, hetente focizni járok Tihanyba. Emellett tagja vagyok a Tihanyi Apátsági Kórusnak is. A feltöltődést ezen túl az olvasás és a családom jelenti: három gyermekem van, akik Budapesten és külföldön élnek, de a távolság ellenére is szoros kapcsolatot tartok velük.

Dr. Pósfai Mihály1963-ban született Szombathelyen. Geológusként diplomázott az ELTE-n. Egy levélváltásnak köszönhetően jutott ki az Arizonai Állami Egyetemre, ahol 1992-1998 között kutatott. Oktatói és kutatói munkássága 1994 óta kötődik a Pannon Egyetemhez. Kutatói tevékenysége elsősorban a környezeti ásványtan két, meglehetősen különböző területére terjed ki: a biogén mágneses ásványok képződését vizsgálja, illetve az egyedi légköri aeroszol részecskék tulajdonságait tanulmányozza. Az MTA rendes tagja, 2014 óta a Veszprémi Területi Bizottság elnöke. Számos díja mellett 2016-ban Széchenyi-díjat vehetett át a környezeti ásványtan területén elért eredményei, valamint nemzetközi szinten is nagyra értékelt tudományos és oktatói tevékenysége elismeréseként.

Bertalan Melinda | Fotó: Domján Attila

További képek

Gesztesi Ákos

További cikkek

Útlevél
Elégedett vagyok az életemmel
Csalló Jenő derűs ember. Az ország egyik legjobb pálinkafőző mestere, de nem csak a jó pálinka titkáról tanulhatunk tőle, hanem szenvedélyről, kitartásról és hagyomány tiszteletről is. A Balatonalmádi festői környezetében megbújó Vödörvölgyi Pálinkaházban találkoztunk vele, hogy a manufaktúráról, furfangokról és örökségről beszélgessünk.
Útlevél
Küzdj keményen, higgy magadban és légy hű önmagadhoz
Folyamatosan pörög, lelkesen ténykedik. Hihetetlenül sikeres pályát épített fel, pedig csak annyit tervezett, hogy nyelvtanár lesz. De azt korán megtanulta, ha adódik egy lehetőség, azzal élni kell és keményen dolgozni. Dr. Navracsics Judittal, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának dékánjával beszélgettünk.
Útlevél
Zsebpénzből vett bakelitektől az ibizai klubokig
Sárdi Gergely a Truesounds csapat alapító tagjaként, a veszprémi bulik záró akkordjaként Gregory S néven vált a legtöbb ember számára ismertté. Gergő több ezer álmodozó fiatal vágyát valósította meg azzal, ahogy a teleposzterezett veszprémi gyerekszobából az ibizai éjszakákig vitte zenéjét.
Útlevél
„A világháló megjelenésével is pont úgy éreznek és gondolkoznak az emberek, mint előtte.”
Talán senkinek sem ismeretlen az online világról alkotott, főleg negatív, olykor akár elutasító gondolkodásmód. Egyre többet halljuk, hogy a médiavilág beszippantja az embert, ezzel párhuzamosan a valódi értékek elvesznek, a kultúrára pedig egyre kevesebb az igény. Vajon tényleg így van? Milyen arányban beszélhetünk az információs társadalom negatív és pozitív hozadékairól? Gózon Ákosnak, az Élet és Tudomány főszerkesztőjének, rádiós kulturális szerkesztőnek, az NKA Bizottság tagjának tettük fel ezeket a kérdéseket.
Útlevél
Veszprém világhírű építészt vetett be az EKF-versenyben
Jan Gehl jött, látott, tartott egy fantasztikus előadást, felfedező körútra indult a királynék városában, hogy csapatával minél hasznosabb tanácsokkal szolgálhasson a jövő Veszprémjével kapcsolatban, majd exkluzív interjút adott lapunknak.