Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Élhető, innovatív, intelligens

Trend
2016. június 13. 12:54

Városfejlesztési tervek kapcsán egyre többször hangzik el a Smart City kifejezés, ami a városok egy új szintre emelkedését jelentheti. De vajon mit takar ez pontosan, és mit nyerünk vele, ha egy város okos? Kulcsár Sándorral, a Smart City programot koordináló Lechner Tudásközpont vezérigazgatói tanácsadójával és Dr. Temesvári Balázzsal, a veszprémi fejlesztéseket felügyelő VKSZ Zrt. vezérigazgatójával jártuk körbe a témát.

Egyre több ember él városokban, melyek területe korlátozott, és nem növelhető végtelenül a természeti környezet rovására, így egyre sűrűbb térben kell egyre több városlakó igényeit kielégíteni úgy, hogy életminőségük ne romoljon. Erre, az urbanizáció következtében előállt kihívásra igyekszik választ adni a Smart City modell, amely alapvetően a polgárok életfeltételeit könnyítő beavatkozásokat, igen markáns részben a városüzemeltetéssel összefüggő közszolgáltatások intelligens megoldásokkal való gazdagítását célozza meg. A kifejezés mögött a klasszikus településfejlesztési eszközök és a digitális technológiák integrációja áll, amelyek együtt egy élhetőbb város megteremtését teszik lehetővé.

Összekapcsolódó elemek a rendszerben

Az Okos Város modell rendszerint a fejlesztések igen széles területét fedi le. A könnyebb átláthatóság kedvéért hat fő csapásvonalat különböztethetünk meg – ezek az okos mobilitás, okos környezet, okos gazdaság, okos társadalom, okos életkörülémyek és okos kormányzás –, az egyes kategóriákon belül azonban gyakorlatilag végtelen a tárház, amiből szemezgethetünk.

„Beszélhetünk igény alapú, szenzoros érzékelés alapján történő parkolási rendszer kialakításáról, elektromos töltőállomások megjelenéséről, a tömegközlekedési eszközök e-biciklikkel, elektromos buszokkal való kiváltásáról, megtett kilométer fejében fizetendő menetjegyről, adaptív közlekedésszabályozásról, a közbiztonság javításáról, adaptív közvilágításról vagy éppen Big Data rendszerek hozzáférhetőségének biztosításáról, amely lehetővé teszi az e-ügyintézés, az e-szolgáltatások rendszerét” – sorolja a példákat dr. Temesvári Balázs, a VKSZ Zrt. vezérigazgatója.

Mindez természetesen újszerű és előremutató technológiák meglétét és kiaknázását feltételezi, amelyek nemzetközi szinten már adottak, noha az kérdéses, mennyire vannak standardizálva, illetve tömeges felhasználásuk sem terjedt még el. Ugyanakkor azt fontos látni, hogy a város „okossága” nem csak a technológián múlik. Azt is jelenti, hogy...

...az egyes elemek nem mindentől függetlenül, önmagukban működnek, hanem egy rendszert alkotnak.

„Gondoljunk csak arra, hogy ha sikerül kialakítani egy okos gazdaságot, ami nagy hangsúlyt fektet a K+F+I projektekre, előtérbe helyezi az innovációt, és platformot teremt a start-upok létrejöttének és sikeres működésének, azzal visszahathatunk a technológiák gyarapodására is De említhetném a megújuló energiák hasznosításával járó előnyöket is: ha van biomasszánk, napelemünk, táplálni tudjuk az elektromos közlekedési eszközöket. És ha vannak elektromos közlekedési eszközeink, azzal egyrészt csökkenthető a légszennyezettség, másrészt az utakat sem terheljük meg, így költséget is spórolhatunk. Az intelligens megoldások révén pedig nemcsak optimalizálhatjuk és racionalizálhatjuk az üzemeltetéssel összefüggő feladatokat, de az egyes folyamatok mérhetővé is válnak, így olyan adatok nyerhetők ki, amelyek akár imputot biztosíthatnak a következő fejlesztésekhez – magyarázza dr. Temesvári Balázs.”

Stratégiai gondolkodás és partnerség

Egy jól működő Smart City modell mind a városlakók, mind a helyi cégek, intézmények, szervezetek életét kényelmesebbé teszi. Ahhoz azonban, hogy ez valóban hatékonyan tudjon megvalósulni, elengedhetetlen a stratégiai gondolkodás. „Nem lehet egy univerzális sémát alkalmazni minden városra, mert minden város egyedi, így tehát egyedi alkalmazások is szükségesek – szögezi le Kulcsár Sándor, a programmal kapcsolatos feladatokat koordináló Lechner Tudásközpont vezérigazgatói tanácsadója.

Minden városnak stratégiailag, az ott működő cégekkel, intézményekkel, a lakókkal, civil szervezetekkel egyeztetve kell átgondolnia, hogy mivel tudja számukra élhetőbbé tenni a környezetet, amiben mozognak.

Alapos és megfontolt lépésekre van szükség, mert csak így lehet egy stratégia valid.”

Az okos város felé történő elinduláshoz legelőször is a városnak készítenie kell egy auditot, amiben letisztázza, mire építhet: mije van, és mire lenne szüksége. Ez gyakorlatilag az Integrált Településfejlesztési Stratégia mentén megtehető. Az audit alapján felállítható egy célrendszer vagy stratégia, ezek után pedig a város mérlegelni tudja, hogy az általa kijelölt célok eléréséhez milyen eszközökre van szüksége, amelyeket a cselekvési tervben tud lefektetni. Ha mindezek a feltételek teljesülnek, a város nekivághat a projektnek, de a folyamatos monitorozásról természetesen nem szabad elfeledkeznie, illetve ha szükséges, a rendszer finomhangolását is el kell végezni.

Az egyes stratégiák kialakításában a városoknak nagy segítséget jelenthet a városi, települési tervezéssel is foglalkozó Lechner Tudásközpont: egy 2015-ös kormányrendelet értelmében a központ feladata, hogy koordinálja az okos településekkel kapcsolatos teendőket, és elindítsa a városokat a stratégiai gondolkodás útján. A központ folyamatos párbeszédet tart fent a településekkel, segítséget nyújt nekik a településfejlesztési stratégiák javításában és hatékonyabbá tételében, katalizálja az okos települések létrejöttének folyamatát Magyarországon.

Az eddigi munka eredményeként elkészült egy Településértékelési és Monitoring Módszertan, egy Smart City Példatár, amely több száz hazai és nemzetközi okos város termék és szolgáltatás bemutatásával serkenti a gondolkodást, egy Smart City Tudásplatform, amely definiálja az okos város fogalmát, valamint egy Okos Város Fejlesztési Modell, ami végigvezeti a városokat a stratégia kiépítésének útján. A fenti dokumentumok mindegyike elérhető a Lechner Tudásközpont honlapján.

A sikerhez ezen túl kulcsfontosságú partnerségi terv kialakítása is: az okos város fejlesztés előkészületeinek legelső pillanatától kezdve be kell vonnunk a tervekbe a helyi cégeket, intézményeket és a civileket, hiszen ők lesznek azok, akik az egyes szolgáltatási igényeket definiálni tudják, de adott esetben akár fejleszteni, szállítani és üzemeltetni is fogják. Ez nyilvánvalóan a vállalkozások számára is előnnyel jár: növeli a presztízsüket, és több helyi bevételhez jutnak.

Másrészt a horizontális együttműködésekre a hitelesség szempontjából is óriási szükség van, hiszen erősítik a szolidaritást és a közösségi kohéziót. Jó példa erre a veszprémi fejlesztések felügyeletéért felelős VKSZ Zrt. kezdeményezése, amely 2016-ban azt a célt tűzte ki, hogy aktívan együttműködik az akadémiai és a civil szférával. Egyik partnerük a Szent István Egyetem, valamint több mint 20 helyi civil szervezettel tárgyalva azt is sikerült körvonalazniuk, hogy milyen fejlesztésekben működhetnének együtt. „Első körben a zöldfelület-gazdálkodással kapcsolatban tűztünk ki terveket.

Veszprémben rengeteg zöldfelület van, mindre azonban nincs kapacitásunk. A civilek tudása viszont kiválóan becsatornázható, akik védnökségi programban folyamatosan pályázhatnának a területek gondozására, amihez a társaság szakembereket, eszközöket és lehetőségeinkhez mérten növényeket biztosít. Ez azért is jó, mert a civilek Veszprém-identitását erősíti, hogy a városért tettek” – mondja dr. Temesvári Balázs.

Innováció, kommunikáció, edukáció

Innováció és kreativitás – alapkövek a Smart City modellben, amelyek nélkül a projekt nem valósulhat meg. A sikerhez azonban kevesek: önmagában egy innovatív szolgáltatás nem elég.

„Beszélni kell róla a kezdetektől fogva, felkelteni a cégek és a lakosság érdeklődését, majd ezt az érdeklődést folyamatosan fenn is kell tartani. Máskülönben minden projektet meg lehet buktatni rögtön az elején, ha nem megfelelően kommunikáljuk vagy nem edukáljuk a felhasználókat – hangsúlyozza Kulcsár Sándor. – A Smart City program esetében ez azért is roppant fontos, mert borzasztóan tág időhorizonton mozog: az elejét látjuk, de a végét nem. Ezért aztán nélkülözhetetlen, hogy legyenek olyan sikertörténetek, amelyek mutatják, hogy a városban folyamatosan zajlanak fejlesztések a helyiek kényelmének érdekében.

Persze bizonyosan lesznek olyan projektek, amelyek kevésbé fogják felkelteni az emberek érdeklődését, mert a saját jólétük szempontjából kevésbé értelmezhetők: egy kátyúbejelentő mobilapplikáció valószínűleg többeket fog megmozgatni, mint az, ha a távhő szolgáltatásban geotermikus energiák használatát vezeti be a szolgáltató fosszilisak helyett. De éppen ezért kell már az elején végiggondolni, mikor milyen üzenetet közvetítünk, illetve hogyan fogjuk megtanítani a cégeket, a lakókat az új vívmányok használatára. Az egésznek az ívét kell láttatni, hogy minden érintett érezze, egy átgondolt fejlesztés zajlik.”

Ugyanilyen létfontosságú a hatékony működéshez a társadalom megfelelő szintű edukációja és disszeminációja. Lehetnek ugyanis bármilyen kiváló innovációink,

okos város nem tud létrejönni felkészült polgárok nélkül.

Ez az, amin különösen sokat kell majd dolgozniuk a városoknak, az EU-s felmérések alapján ugyanis digitális írástudás tekintetében a lista végén állunk. Szerencsére ma már számtalan kormányprogram és jó kezdeményezés indul, ami ezen igyekszik javítani. Ilyen például a Digitális Nemzet Fejlesztési Program, illetve a Digitális Jólét Program.

Emellett azonban arra is oda kell figyelni, hogyan tudjuk elérni és megszólítani a polgárokat. A fiatalokat és az idős korosztályt illetően viszonylag könnyebb helyzetben vannak a városok, lévén, hogy előbbiek még az iskolapadban ülnek, így adott az edukációjuk, ráadásul hatalmas tudással rendelkeznek a digitális technológiákról, noha ebben a tudásban rengeteg felesleg is van. Érdekességekkel könnyű felkelteni az érdeklődésüket, miközben „mellékesen” megismerkednek a biztonságos internethasználat trükkjeivel, a netikettel.

Viszonylag egyszerű a helyzet az idősebb generációk esetében is, mert ugyan alacsony a tudásuk a digitális világról, így náluk szinte mindent az alapoktól kell kezdeni, de nincsenek lekötve, ezért szabadon mozgósíthatók. A kemény dió a középső korosztály, akiknek rendkívül heterogén a tudása, hiszen ide tartoznak a frissen végzettek és a nyugdíj előtt állók is, ráadásul mivel javarészt dolgoznak, vagy más elfoglaltságaik vannak, nehéz motiválni őket. Kulcsár Sándor szerint a megoldást esetükben a helyi programok jelenthetik.

„Egyik megyei jogú városunkban az „Alakítsd a jövő városát” program keretében kiválasztottak olyan családokat, akiknek előzetes jelentkezés után odaadtak használatra okos eszközöket, ezeken kipróbálhattak új szolgáltatásokat, majd megkérték őket, hogy adjanak róla visszacsatolást. Olyan embereket kerestek, akik motiváltak, nyitottak az újra, és akik a megszólítani kívánt lakóközösség szempontjából is hitelesek, hiszen maguk is annak tagjai. Ezek a családok teljesen közérthető, hétköznapi nyelven el tudják mondani akár egy riportban, akár egy rendezvényen, hogy miért hasznos például egy mobilapplikáció, így edukációs és kommunikációs szempontból is kiváló csatornát jelentenek. Rajtuk keresztül nagyon jól felkelthető az érdeklődés, és részben fenn is tartható.

Persze úgy is eljárhatunk, hogy kvázi rákényszerítjük az emberekre az új megoldásokat, mint ahogy Londonban tették, amikor a tömegközlekedés jegyrendszerének elektronikussá válása érdekében a papír alapú jegyek árát megduplázták az elektronikushoz képest, de pozitív motivációval hosszú távon valószínűleg minden szereplő jobban jár.”

Adatboom és tőkefelhasználás

Bár a Smart City projekt kétségtelenül remek befektetés – amennyiben élhetőbb környezetet teremt és a városlakók megelégedettségét szolgálja, illetve megfelelő működés esetén képes a gazdaságot is felpörgetni –, nem tagadható, hogy rendkívül financiális hátterű. Az alapok helyes lehelyezésével azonban a probléma áthidalható.

Valójában azt kell végiggondolni, hogy fel tud-e építeni a város olyan alapinfrastruktúrát – angol terminussal smart city enabler-t –, ami képes az egészet elvinni a hátán. A mi kultúrkörünkben komplexitásánál és átjárhatóságánál fogva a közvilágítás lehet olyan szolgáltatás, amire ilyen alapinfrastruktúrát építeni tudunk. Mivel az egész városon végigfut, a kábelekben található drót lévén tartalmaz egy kommunikációs infrastruktúrát, és meg lehet oldani, hogy folyamatosan legyen benne áram, szenzorok és térfigyelő kamerák tömkelegét lehet rájuk telepíteni. E mögé pedig fel lehet sorakoztatni olyan szolgáltatásokat, amelyek költséget spórolnak vagy pénzt tudnak termelni.

Például ha lecseréljük a hagyományos fényforrásokat LED-re, valamint intelligenssé tesszük a rendszert, a fenntartási költségek jelentős része megspórolható, mert előre jelezhetők a hibák. De a lámpaoszlopokra helyezett szenzorok révén a fénymennyiséget is szabályozni tudjuk, okos parkolás menedzsmentet alakíthatunk ki, megfigyelhetjük a tilosban parkolókat, az illegális hulladéklerakást. Adaptívvá tehető a közlekedés is: torlódás esetén például a szenzorok segítségével könnyen átszervezhetők a közlekedési lámpák. Erre a szenzorok mind alkalmasak, aminek egy része mérhető pénzben, a komplex egészet nézve pedig mindenképpen a város jólétéért teszek.

Másrészt azt is látni kell, hogy ezekből a szenzorokból adatok érkeznek, amelyek máshol felhasználhatók. Nagy valószínűséggel pedig éppen az előtt a forradalom előtt állunk, amikor ez a fajta adatboom piaci értéket fog képezni. Az persze hatalmas kérdés, hogy ebben az esetben kié lesz az adat, és azt miként fogja tudni értékesíteni. Egyénileg nehezen elképzelhető, de amikor az egész várost, több nagyvárost, metropoliszt képviselő szervezetek ülnek le a technikai szolgáltatóval, akkor már el lehet gondolkodni ezen, s hogy ki hogyan fog osztozni a bevételen. Az adatvédelemre persze rettentően oda kell majd figyelni, és a szabályozást teljes mértékben abba az irányba elvinni, ami megengedő, de lehetőleg a magánszférát sem sérti. Ez lesz nagyon nehéz feladat.

Ugyanakkor amíg ez nem történik meg, a városoknak mindenképpen abban kell gondolkodniuk, hogy

csak olyan modell létrejöttét támogassák, amely önmagában fenntartható.

„Olyan modellt kell felállítani, ami alapján a város mérni tudja, hogy az általa kitalált célrendszer és a hozzárendelt eszközök gazdaságilag fenntarthatóak-e vagy sem – mondja Kulcsár Sándor. – Ha pedig nem azok, akkor találni kell egy pótlólagos forrást. Ilyenkor azonban azt is át kell gondolnia a városnak, hogy az a pénzmennyiség, ami most vissza nem térítendő források formájában rendelkezésre áll, nagy valószínűséggel csökkenni fog. Arra nem lehet építeni, hogy minden fejlesztést ezekből megvalósítunk. Igenis be kell vonni vagy a visszatérítendő forrásokat, vagy a banki vagy más pénzpiaci eszközöket, vagy ha a város költségvetése megengedi, saját forrásokat.”

Érdemes nyitni az EU felé is, és akár közvetlenül brüsszeli forrásokra pályázni, de előrelátó lépés lehet az is, ha a városok összeállnak egy nagy nemzetközi konzorciumba, metropoliszokkal, nemzetközi kutatóhelyekkel társulnak. „Muszáj belátni, hogy idehaza, egyedül nem fogunk tudni mindent megoldani. Egy kis tömeg – kiváltképp városi szinten – nem tud fenntartani minden fejlesztést, de ha vannak jó nemzetközi standardok, azokhoz szükségszerűen csatlakozni kell. Vannak kiváló hazai kezdeményezések, és az természetesen fontos, hogy ezeket előtérbe helyezzük, és minden városnak legyenek egyedi megoldásai, de kétszer nem szabad olyasvalamit kifejleszteni, amelyet előttünk már rengetegen megtettek és piaci körülmények között elérhető, mert gazdaságilag annál károsabb nincs. Elvégre is, ha okos várost építünk, azt okosan tervezzük meg.”

Bertalan Melinda | Fotó: Domján Attila, Babják Tamás

További képek

Gesztesi Ákos

További cikkek

Trend
Egy hely, ahol a négylábúból legjobb barát válik
Nem egy hétköznapi állatmenhely épül Veszprém határában, de nem is kizárólag csak egy kutyafuttatót fognak bekeríteni. Az új állatvédelmi kompetenciaközpont egyszerre szolgálja ki a kutyás gazdák igényeit, nyújt állatorvosi szolgáltatást, emellett pedig nagy hangsúlyt fektet a prevencióra és az oktatásra, hogy a négylábúak mellett a leendő gazdák is elsajátítsák azokat a magatartásformákat, amelyek egy kutyával, vagy más társállattal való együttéléshez szükségesek. A fejlesztés egy nagyobb összefogás eredménye lesz, amelyről az érintettek nyilatkoztak.
Trend
Legyen a magyar kultúra a közös nemzeti minimum!
A kultúra harcmezején vállalt tábornoki szerepet, a taktikáját pedig a párbeszédre építi. Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos, akivel irodalomról, zenéről, évszázados kultúrvitákról és a magyar kitörési lehetőségekről is beszélgettünk.
Üzlet-trend
Minden elvégzett munkáért felelősséget kell tudni vállalni
Évtizedes brand az építőiparban, most pedig új cégformát öltve néznek szembe a kor változó kihívásaival. Az ő nevükhöz kötődik többek közt a kolontári iszapkatasztrófa után rekordgyorsasággal felépített lakópark is, de a Dunától az osztrák határig, számos beruházásban érdekeltek. Hajdu Attilával, a VeszprémBer Építő Kft. újonnan kinevezett ügyvezetőjével beszélgettünk a régi-új vállalatról és a piaci trendekről.
Trend
Szakképzéssel felvértezve a negyedik ipari forradalom korában
Dübörög az Ipar 4.0, az overállos szakmunkások pedig már nem azok, akikre évekkel ezelőtt emlékszünk. Mi rejlik a fogalom mögött és milyen összefonódása van a szakképzéssel? Erről Pap Mátéval, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárjával beszélgettünk.
Trend
A legnagyobbak közé vezetni a Pannon Egyetemet
Alig van az intézményi ranglétrának olyan foka, amit ne járt volna végig, harmincas évei végére pedig az ország legfiatalabb egyetemi kancellárja lett. A felsőoktatás folyamatosan változó világát lehetőségnek éli meg, miközben a sakktáblára már felhelyezte a bábukat. Csillag Zsolttal, a Pannon Egyetem kancellárjával beszélgettünk.