Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

A kézművesség felelősségteljes gondolkodásmódot alakít ki

Kultúra
2016. június 10. 17:29

Pattantyús Gergely üvegművésszel révfülöpi otthonában beszélgettünk. Innen, a Fény utcában található műhelyéből kerülnek ki szemet gyönyörködtető alkotásai. Nevéhez fűződik a Fénybánya Huta-üveg Alapítvány, az első Magyar Délibáb Összeszerelő Üzem megalapítása is, mely többek között az üvegfújás továbbélését, megőrzését hivatott támogatni, hirdetni.

Mi adta az indíttatást, hogy üveggel kezdjen el foglalkozni? A családban volt valakinek ilyen irányú érdeklődése?
Édesapám keramikus volt, és szerette volna, ha én is ezt tanulom. Mikor felvételiztem a Képzőművészeti Szakközépiskolába, megjelöltem a kerámiát, az üveget és a szobrászatot. Végül üveg szakra vettek fel. Időközben azonban nagyon megszerettem ezt a különleges anyagot, és maradtam ezen a szakon.

„…az érték a lényeg.”

Ha jól tudom, Magyarországon nagyon kevesen fújnak üveget. Alig akad olyan művész, aki még érti és műveli ezt a technikát; Ön közéjük tartozik. Mi az oka annak, hogy ennyire ritka a meleg üveg megformálásával foglalkozó üvegművész?
Rajtam kívül James Carcassnek van saját műhelye Tápiószecsőn, ahol él és rendszeresen alkot; másnak valóban nincs. Ennek nagyrészt gazdasági okai vannak. Nagyon drága ez a szakma, a technikai háttere olyan, mintha egy űrállomást kicsinyítene le az ember. Kicsiben is ugyanúgy kell hozzá minden, nem lehet kihagyni az egyes fázisokat. Szükség van az 1300 fokra, gázra, szerszámokra, hűtőkre, temperáló kemencékre; tulajdonképpen gazdaságilag egy csőd. A másik oka, hogy érthetetlen az átlagember számára, miért ilyen drága az elkészült tárgy.

A legnagyobb probléma ma Magyarországon az, hogy csak számokban tudnak gondolkodni az emberek, és nem értik, hogy nem ez a fontos, hanem az érték a lényeg. Ennek oka lehet az is, hogy nem vettek részt kézműves képzésben, nem csináltak végig egy folyamatot a legelejétől a legutolsó fázisig, ezáltal nem is értik egészen, és a gondolkodásmódjuk sem így működik. A kézművesség pedig felelősségteljes gondolkodásmódot alakít ki. Ez ma hiányzik.

Néhány éve beszélgettünk arról, hogy az egyetemen nincs melegüveg-képzés. Ez a helyzet változott azóta valamelyest?
Annyiban változott a helyzet, hogy eljárunk fújni az én műhelyembe vagy James Carcass műhelyébe, esetleg a salgótarjáni üzembe, és gyakorolhatnak a diákok. Képzés nincs, de valamiféle „belekóstolási lehetőségük” azért van. Az egyetemen kilencvenezer forint a féléves, teljes üvegszakra vonatkozó keretünk, ezt kell beosztanunk. Ez pozitív, mert legalább van miből gazdálkodni; volt, amikor zárolták a pénzt. Akkoriban, ha volt pénzük a tanulóknak, ők fizették, ha nekem volt, akkor pedig én álltam az olvasztás költségeit. Mindenesetre arra elég ez az összeg, hogy a diákok félévente egyszer-kétszer fújhatnak üveget.

Ennek az elhivatottságnak, ami Önben van, lesz utánpótlása?
Szerintem lesz, csak másként fog működni, mint ma. Először lesz egy teljes leépülés, később pedig két-három ember lesz az országban, aki ezzel fog foglalkozni, családi tradíciók mentén.

Nemcsak sorozatok, készletek, egyedi darabok készítésével, tervezésével foglalkozik, hanem kutatómunkát is végez. Előttünk az asztalon a nemzeti pohár. Hol talált rá erre a különleges formára?
A forma 19. századi vagy még régebbi. A 20. század elején még készítették, de azóta nem. Ennek oka, hogy a parasztüveg addig élt, míg volt jómódú parasztság. Ők rendelték ezt a típusú üveget. Az üveg esetében nem beszélhetünk népművészetről, technikailag gyáripart követel, ugyanakkor az igényekben ez mégis megjelent. Az I. világháborúig még a felbomló paraszti társadalom igényeit is kiszolgálta az üvegipar. Tasnádiné Marik Klára művészettörténész talált rá erre a különleges formára, ő hívta nemzeti pohárnak, ahogy már 1913-ban is nevezték. Jómagam a Néprajzi Múzeum raktárában ismertem meg és hosszú idő után én készítem újra.

Mi az, ami ennek az ún. hutakész üvegnek a különlegességét, egyediségét megadja? Mitől lesz egészen más, mint egy boltban beszerezhető üvegtárgy? Számomra az egyik legszebb benne a szabálytalansága, ami egyfajta bájt kölcsönöz ezeknek a tárgyaknak, és a mai uniformizált világban pont azt hangsúlyozza, hogy létezhet egy másfajta hozzáállás is.
A hutakész azt jelenti, hogy az üveg a végső formáját a kemence tüzében nyeri el, csiszolva, festve nincs. Ehhez át kell ragasztani a fenekén egy pici csonkra (ezt köldöknek hívják vagy szakított üvegnek) és ollóval lenyírogatni, visszamelegíteni – ettől egy picit elmozog a lángban. Minél vékonyabb az üveg, annál jobban elmozog.

Minél messzebbre visszamegyünk az időben (az 1600-as évek előtt), annál vékonyabbak a tárgyak, minek következtében nincs két egyforma darab, de mindegyik rendkívül igényesen van elkészítve, kivétel nélkül szép munkák. A mesterek kizárólag míves darabokat adtak ki a kezükből. Érdekes, hogy ez a fajta gondolkodásmód és az erre való igény is kiveszett mára az emberekből, megváltoztunk.

Milyen háttérre van szükség egy-egy készlet vagy akár önálló darab elkészítéséhez?
Mivel ma már nem fával fűtjük a kemencét, hanem gázzal és elektromosan, ezért elég drága egy műhely berendezése. Egy valamirevaló 80 kg-os ún. hobbikemence ára tízmillió forint. Én még abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy magam építettem a kemencémet üveggyárosok segítségével. Egy alapműhely ára ma körülbelül húszmillió forint, amihez hozzá kell adni a működtetés árát, napi százezer forintot. Pont emiatt általában kéthavonta gyújtom be a kemencét egy hétre.

Vásárolnak az emberek kézműves üveget?
Jó ideje nem. Amióta (kb. 2004-2006 óta) az értelmiségi polgári kör elszegényedett, megszűnt a piac. Én sem tudnám megvenni a saját magam által készített üveget. Nem mondom, hogy egyáltalán nem vásárolnak, de össze kell rá gyűjteniük a pénzt, és ez egy nagyon drága műfaj. Az a fajta forgalom, ami korábban volt, megszűnt. Filmekhez gyakran gyártok kellékeket, pályázatok segítségével múzeumok rendelnek tőlem, és elvétve akad egy-egy megrendelés – ezeket általában ajándéknak szánják.

Mi adja az inspirációt az Ön számára? Talál-e a festészetben, szobrászatban, zenében vagy bármilyen más művészeti ágban analógiát, ami segít megadni azt a belső energiát, ami a munkájához szükséges?
Amikor az üveggel foglalkozom, valójában töltődöm, mert ez a folyamat generálja önmagát. Ami inspirál, az is mind ezzel kapcsolatos. Ösztönösen vonzódom például Egrynek a szubjektív térhatásaihoz; amikor odafest egy másik, auraszerű kontúrt a figura mellé. Hasonlatosan ahhoz az esethez, mikor a medve belenéz a folyóba, és ki tudja számolni a fénytörést, el tudja kapni a halat. Az ember nem képes erre, mert a valós kép máshol van, mint amit lát. Ez a probléma engem is nagyon sokat foglalkoztat: nézem a képet és nem az igazit látom.

Ha üveget rajzolok üvegre ̶ ami eleve kettős képet jelent ̶, egyik sem a valóságos, ugyanakkor mégis azt látom, tehát az én személyes élményem valóságos ̶ ez az illúzió. Ezen kívül Hans Peter Blossfeld fotói is nagyon fontosak számomra. Ezeken a képeken tulajdonképpen csak a növények szerkezete látszik. Ha egy ilyen képet megnézünk, nagyon hamar rájövünk, hogyan működnek az arányrendek a régi üvegtárgyakon. Amikor a diákjaim elakadnak, gyakran mondom nekik, hogy vegyék elő ezt az albumot és nézegessék.

A költészet napján beszélgetünk, van kedvenc verse?
Igen, József Attila költeménye, ami úgy kezdődik, hogy: „Már két milliárd ember kötöz itt, / hogy belőlem hű állatuk legyen. / De világuktól délre költözik / a szép jóság s a szelid érzelem.”

Pattantyús Gergely üvegművész 1972-ben született Pécsett. Az Iparművészeti Főiskolán diplomázott üveg és kerámia szakon. Tanított a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában üvegtervező szakon, majd az Iparművészeti Egyetemen (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) mintázást és formatant, jelenleg pedig ugyanitt üvegtervezést. Munkáiban feleleveníti a magyar paraszti üvegművészet emlékeit, régi darabokat rekonstruál, de készít üvegablakokat, térelválasztókat és saját tervezésű kollekciókat is.

Dohnál Szonja | Fotó: Babják Tamás

További képek

Gesztesi Ákos

További cikkek

Kultúra
A felfedezés legalább akkora öröm, mint a kész fotó
Mindig is tudtuk, hogy a Balaton szép, de talán más szemével kellett néznünk, hogy rájöjjünk, mennyire. Mert a fiatal fotós, Orbán Péter kétségtelenül látja a tájat: elszántan kutatja a különleges pillanatokat, a nem mindennapi szögeket, és ez a képeken átütő szenvedély bennünket is arra késztet, hogy újra felfedezzük a vidéket.
Kultúra
„Magamnak választottam a sorsom” - interjú Földes László Hobóval
Hobót nem csupán a blues-rajongók és a verset szerető emberek kedvelik, hanem más műfajok szerelmesei is. Lemezekkel, könyvekkel, színdarabokkal, előadóestekkel a háta mögött most is rengeteg terv szerepel az asztalán. Mint mondja, kevésbé saját magáról, inkább arról szeret beszélni, amit csinál. Abból pedig van bőven merítés…A Nemzeti Színházban találkozunk, hiszen pár óra múlva a József Attila-estjét láthatja a közönség.
Kultúra
A veszprémi festőművész projektekben gondolkodik
Mit ad neki, és miért kell megküzdenie egy képzőművésznek, aki Európa egyik kulturális fővárosában él és alkot? Mit jelent az, ha valaki projektszerűen fogja fel a művészetet, ami kreatív kiteljesedés mellett egy teljes munkaidős hivatásnak is felfogható? Csík Richárd festőművésszel utaztunk a nyugat-európai galériák fényűző pompáján át a veszprémi műtermekig.
Kultúra
'Barcelonai hippi voltam, éjszaka padokon aludtam, napközben meg Csányi Sándorékat hívogattam'
Tóth Eduárd, vagy, ahogy a legtöbben ismerik: Edu, egyetemi éveit Veszprémben kezdte, mára pedig már ismert stand upos, tíz éve a Dumaszínház tagja. A stand up mellett egy másik szál is erősen áthatja mindennapjait, ez pedig az írás. Két könyve is megjelent; amikor éppen nem a színpadon áll, vagy a kisfiával van, akkor a harmadik könyvén dolgozik. Egy rendkívül szellemes, jókedélyű, életvidám emberrel találkoztunk a Dumaszínház melletti bisztróban.
Kultúra
„Komolyan kell venni a közeget, amihez szólsz” – interjú Winkler Nórával
Ha azt mondom: „Winkler Nóra”, talán nem túlzás azt állítani, a név hallatán mindenkinek több dolog is az eszébe jut: televíziózás, újságírás, rádiózás, árverések levezetése, múzeumi tárlatvezetések, könyvírás… és egy dolog, ami mindezt összeköti: a kultúra. A felsoroltak alapján nem is kérdés, hogy miért lehet Nóra a Veszprém 2023 egyik munkacsoportjának tagja, hiszen ha kulturális főváros, akkor a kultúra valódi képviselője segíthet: Winkler Nóra mesélt.