Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Nyitottság és nagyvonalúság

Eco-kult
2016. március 10. 10:49

Áfrány Gábor médiaművész, a veszprémi Művészetek Háza munkatársa Veszprémben (és Balatonalmádiban) él és alkot, miközben a Képzőművészeti Egyetem DLA képzésén doktori dolgozatát írja. Az intermédia szakról, kortárs művészetről, a város adta lehetőségekről és terveiről beszélgettünk vele.

Fotóriporterként kezdte a pályafutását. Mikor érezte azt, hogy a fotózástól szeretne eljutni a művészeti alkotásig?
A fotós suli alatt a megyei lapnál, a Naplónál voltam gyakornok. Kezdetben rendkívül izgalmas volt megtanulni a fotográfia összes trükkjét. Sok-sok képet készítettem – ami ma, a digitalizáció korában már nevetségesen hangzik, de akkor ez hatalmas ajándék volt –, szinte korlátlan nyersanyag állt rendelkezésemre. Mindenhol kísérletezhettem amellett, hogy mindenütt meg kellett csinálnom azt az egy darab képet, ami megjelent. Ugyanakkor magamnak is dolgozhattam; kitalálhattam, hogyan lesz ebből számomra is érdekes, izgalmas tevékenység. Folyamatosan készítettem olyan képeket is, amelyek már nem feltétlen a lap igényeit elégítették ki. Eleinte még meg is jelenhettek a különböző kísérletezéseim, aztán egyre kisebb mozgásterem lett az újságnál. Rá kellett jönnöm, hogy ez már nem nekem való.

A későbbiekre nézve a fotóriporteri múltja mennyiben segítette a látásmódja, kifejezésmódja alakulását?
Nem segítette, sőt, kifejezetten zavarta. A sajtófotónak van egy sajátos nyelvezete, és ezt a nyelvet nagyon nehéz volt hátrahagyni. A munkásságom tulajdonképpen ma is arról szól, hogy ezt leromboljam, és megszabaduljak tőle. Nehéz elvonatkoztatni attól a képi világtól, amely nagyon könnyen érthető. Lehet benne természetesen minőség, de mégis az a lényege, hogy azonnal hasson.

Intermédia szakra járt a Képzőművészeti Egyetemre, majd DLA képzésre. Ez egy viszonylag új és talán kevésbé ismert művészeti képzés. Miért ezt választotta, és mit jelent az intermédia?
Valóban fiatal szaknak tekinthető, 2013-ban volt 20 éves. Eleinte elég tudatlanul álltam hozzá, igazi vidéki fiúként, aki nem biztos, hogy túlságosan sokat tudott a kortárs művészetről akkoriban. A nyitottsága tetszett meg elsősorban. Az, hogy lehetett foglalkozni fotóval, filmmel vagy bármilyen más művészeti ággal. Ezen a szakon az elméleti részek voltak a hangsúlyosak: megtalálni a problémát, amivel foglalkozni szeretne az ember, és kiválasztani hozzá a legkifejezőbb médiumot. Nyilván erősebb az új médiumok használata: számítógép, fotó, videó, internetes művészeti anyagok, programozás-művészet; tehát tényleg elég sokrétű.

Médiaművészként mivel foglalkozik?
A legtöbb munkám médiaarcheológiai problémákra épül. Érdemes végignézni azokat a találmányokat, amelyek az idők folyamán elsikkadtak, átalakultak, vagy teljesen más lett belőlük a tömeggyártásnak köszönhetően. Izgalmas kérdésnek tartom megvizsgálni azt, hogy az emberi érzékelés mennyit változott az idők folyamán; mit tartunk ma képnek ma, és mit olyan képnek, amely a valóságot leképezi. Ennek a feltérképezése ugyanakkor komoly kutatást igényel. A doktori dolgozatom is kapcsolódik ehhez a témához, az emberi érzékelési minimumról írom.

Tóth Zs. Szabolccsal közösen készítettek egy ún. polifilm modulátort, melyet Veszprémben is láthatott a közönség. Miről szól ez az alkotás?
Szabolccsal az egyetemi felvételi óta sokat dolgozunk együtt. A polifilm modulátorunk egy Bauhaus évfordulóra, valójában a Műcsarnokba készült, annak apszisában vetítettük, majd pedig Veszprémben egy közös kiállításunk megnyitóján is bemutattuk. A polifilm modulátor egy eszköz volt, amelyet egy programozó és egy műszerész szakember segítségével készítettünk. Moholy-Nagynak volt egy polifilm elképzelése, és mi azt vettük alapul. Számítógéppel vezéreltük több projektor állását, melyek 180 fokban mozogtak a vetítés során. Egy hatalmas legyet vetítettünk a falra, és ezt különböző művészeti és filozófiai témájú könyvekkel dobáltuk. A legyet nem sikerült eltalálni, a Műcsarnok falát viszont „megrepesztették” a könyvek. Azt hiszem, ez a gondolat aktuálisabb, mint valaha.

Művészeti szempontból milyen folyamat vezetett odáig, ahol most van?
A fotográfia fejlődésének legdinamikusabb időszakában voltam fotóriporter. Amikor elkezdtem, a sötétkamrából még félig száradt fekete-fehér papírképekkel rohangáltunk lapzárta előtt a nyomdába; mire abbahagytam, az egész procedúra lerövidült egy laptopon megnyomott „küldés” gombra. Ma többek között a kétezres években elkezdődött digitális képrobbanás foglalkoztat. Pályám kezdetén jelentek meg azok a digitális felületek is, ahova képeket lehet feltölteni. Elkezdett érdekelni, hogy hova lettek azok a képek, amelyek régen a családi fotóalbumokban kaptak helyet; ma hol tárolódnak, hogyan használjuk őket. A feltalálása óta igen népszerű fotográfia eltömegesedése érdekelt és érdekel ma is.

Az alkotás mellett főállásban dolgozik a veszprémi Művészetek Házában. Hogyan tudja összeegyeztetni az ottani napi munkát a művészettel?
Nyilvánvalóan sokat kivesz az emberből egy főállás, de megadja azt a szabadságot, hogy nem kell művészként úgy léteznem, hogy a mindennapi parizeres zsemlém múlik rajta; alapvetően csak ebből megélni ma Magyarországon amúgy is kétségbeejtően lehetetlennek tűnik számomra. Ha nincs főállásom, és művészetből szeretném eltartani magam, akkor az egy másfajta hozzáállást igényel: sokkal több ebbe fektetett energiát és munkát követel, sokkal több jelenlétet, ami most másra forgácsolódik el. Valószínűleg nem Magyarországon kellene ezzel próbálkoznom, mert hazánkban jelenleg nincsen kortárs műtárgypiac. Akad néhány gyűjtő, aki vásárol, de arra nem lehet építeni. Ma még inkább eggyel nagyobb autót vásárolnak az emberek, semmint például egy 80 000 forintos műtárgyat. Nyugat-Európában ez másként működik. Nálunk nem csak pénz, igény sincs erre. Nem kell az egyedi, a mindenhol bekapcsolt televízióban ugyanazok a képek láthatók; nem lesz egy tárgy, egy kép attól izgalmasabb, hogy csak az enyém.

Ha kapna Veszprémben egy Művészetek Házához hasonló kvalitású intézményt és hozzá pénzt is, akkor mit csinálna vele?
Nehezen megválaszolható kérdés, főleg, hogy jelenleg is egy ilyen intézményben dolgozom. Most is olyan erőbedobással próbálom csinálni, mintha a sajátom lenne. Talán egy kicsit szabadabb lenne – egy független galériának nagyobb lehet a mozgástere. Ha sok pénzt kapnék, rengeteget költenék marketingre – most ez elég fájó pontunk. Bécsben, ha kiszállsz a kocsiból a parkolóban, nem csak béna mosóporhirdetéseket látsz, hanem a fogyasztói társadalom bevett tolakodó vizuális eszközei galériákba, koncertekre csábítanak. Fontos lenne minél több embert megszólítani.

Most min dolgozik?
Legutóbb egy több részből álló, Veszprémről szóló projekten dolgoztam. Az első, a Romboljatok, hogy építhessetek arra az időre tekintett vissza, amikor a belvárost elkezdték lebontani és a lakótelepeket felépíteni. Rengeteg korabeli fotót mozgattunk meg benne. A második, csaknem egy évre rá, az Idegenek köztünk élnek egy szocio/sci-fi animáció volt a lakótelep életéről szintén sok-sok humorral. A filmeket mindkét alkalommal a Haszkovó lakótelep egyik tízemeletes házának 300 négyzetméteres tűzfalára vetítettük, hatalmas projektorokkal. Az animációkat Tóth Zs. Szabolccsal közösen készítettük, az egybefüggő filmek után az egyes mikróanimációkat élő zenei aláfestésre a helyszínen újra is kevertük. Jelenleg a legtöbb új ötletemmel inkább még csak tervezési fázisban vagyok.

Áfrány Gábor intermédia-művész 1971-ben született Veszprémben. A gimnázium elvégzését követően számítógépes, fotós és videó-szerkesztői tanulmányokat folytatott, majd 1994-től a Napló fotóriportereként dolgozott. Jelenleg a Képzőművészeti Egyetem DLA képzését végzi, valamint a veszprémi Művészetek Háza munkatársa. Számos csoportos és egyéni kiállítása volt Magyarországon és külföldön egyaránt. Gyakran dolgozik együtt Tóth Szabolccsal; nagyméretű animációik Veszprémben is ismertek a nagyközönség előtt.

Dohnál Szonja | Fotó: Babják Tamás

További képek

Gesztesi Ákos

További cikkek

Eco-kult
„Nem akarom elkiabálni, de rajtam van az Isten keze”
Trokán Anna jelenleg szabadúszó színésznőként, de ami ennél is fontosabb, családanyaként éli az életét. Mint mondja, már várja, hogy a színpadra visszatérjen, de akkor lenne igazán boldog, ha a színház és a család egyensúlyát megtalálná. Rengeteget sportol; a mostani beszélgetésünk is egy futóverseny miatt jöhetett létre…
Kultúra
A felfedezés legalább akkora öröm, mint a kész fotó
Mindig is tudtuk, hogy a Balaton szép, de talán más szemével kellett néznünk, hogy rájöjjünk, mennyire. Mert a fiatal fotós, Orbán Péter kétségtelenül látja a tájat: elszántan kutatja a különleges pillanatokat, a nem mindennapi szögeket, és ez a képeken átütő szenvedély bennünket is arra késztet, hogy újra felfedezzük a vidéket.
Eco-kult
A múzeum, ami nem fél hatásos lenni
A magyar emlékezetpolitika egyik legbátrabb és leghatásosabb intézménye működik Várpalotán immáron 16 éve. A Trianon Múzeum nem burkolózik a nemzetgyászba, de kendőzetlenül tárja fel a békediktátum okait és hatásait. Trianon 100. évfordulóján a Zichy-kastélyban működő intézmény is jelentős fejlesztésen esik át, miközben megőrzi és erősíti eredeti küldetését.
Kultúra
A veszprémi festőművész projektekben gondolkodik
Mit ad neki, és miért kell megküzdenie egy képzőművésznek, aki Európa egyik kulturális fővárosában él és alkot? Mit jelent az, ha valaki projektszerűen fogja fel a művészetet, ami kreatív kiteljesedés mellett egy teljes munkaidős hivatásnak is felfogható? Csík Richárd festőművésszel utaztunk a nyugat-európai galériák fényűző pompáján át a veszprémi műtermekig.
Eco-kult
„Nagyon rá tudok hangolódni az emberekre”
Csemer Boggie énekesnő nevét a Parfüm című dal kapcsán jegyezte meg az ország, majd később, az Eurovíziós Dalverseny mezőnyében tűnt fel, ahol a magyar delegáció küldöttjeként utazott ki Bécsbe. Már akkor sem csak az országot, de egy fontos ügyet is képviselt, ahogy azóta is újabb és újabb – mindenkit érintő – fontos témákkal foglalkozik dalain keresztül. Hozzánk egyenesen egy rádióinterjúról érkezik, elegánsan, jókedvűen, második kisbabájával a hasában…