Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Szerzetesség és innováció

Ecoklub
2015. november 13. 11:11

Két éve, 2013-ban nyílt meg a Zirci Ciszterci Apátság látogatóközpontja, 2014-ben az arborétum is a rend kezelésébe került, idén indult be a sörmanufaktúra, emellett öt iskolát és egy idősek otthonát tart fenn a rend hazánkban. Dékány Sixtus zirci apáttal a ciszterci küldetésről és a kor kihívásaira felelő innovativitásról beszélgettünk.

Ön miként fogalmazná meg a ciszterci szerzetesrend szellemiségét?
A ciszterci közösséget a történelem folyamán mindig az adott kornak megfelelően az eltökéltség, a következetesség, illetve egy olyanfajta családiasság jellemezte, amely a vele kapcsolatba kerülő embereknek meghatározó és életüket befolyásoló élményt adott. Az erős belső kohézió kreativitást eredményezett, és olyan energiákat szabadított fel, amely látványos eredményeket, alkotásokat hozott létre. Ebbe tartozik többek között a gazdasági innováció, az egyházi zene, a puritán építészeti stílus, a kertészet, az oktatás.

Egy szerzetesrend életében miért oly' fontos az innováció?
A ciszterci ‒ a hagyományoknak megfelelőn ‒ produktív rend. A gazdasági önállóság azért fontos a szerzetesrendek számára, hogy függetleníteni tudják magukat a külvilágtól – ne legyenek kiszolgáltatva a politikának illetve helyi érdekeknek, valamint az egyházon belül ne függjenek egzisztenciálisan a püspöki kartól, és nem utolsó sorban tervezhető legyen saját jövőjük. A ciszterci rendnek, a Zirci Ciszterci Apátságnak ez a fajta függetlenedési törekvése már korábban is tapintható volt, de az utóbbi években vált igazán sürgetővé.

Egy olyan épületegyüttesben ülünk, amelynek a fejlesztése 2013-ban fejeződött be egy európai uniós KDOP pályázat segítségével. Hogyan tudott megvalósulni a beruházást?
2011 januárjától lettem főapát, tehát a 2010-ben elnyert pályázat megvalósítását megörököltem. A rend közösen indult Zirc városával, és 86%-os támogatási intenzitású pályázatot nyert el. Az apátság felújítása mellett a főtér rehabilitációja is a programhoz kapcsolódott – így több tízmillió forint fordítódott városfejlesztésre. Az ötlet a ciszterciekről eredt, a konzorciális együttműködés erősítette az esélyeket, és elődöm arra is gondolt, hogy a közös munka jó üzenet a helyieknek és az önkormányzatnak – ha mi úgy érezzük, hogy a város ügye a miénk, akkor a város is úgy érzi, hogy a mi ügyünk az övék is. Külsős pályázatíró cégek végezték az anyag elkészítését, viszont az előkészítő munkában tevékenyen részt vettünk. A támogatási szerződés megkötése, a kivitelezési munka előkészítése, és annak operatív levezénylése már ránk várt.

Mi volt a pályázat célja, mit szerettek volna elérni vele?
Őszintén és prózai módon: eredetileg az épületegyüttes déli homlokzatának renoválása és az előkert felújítása. A pályázat előkészítése során azonban kiderült, hogy érdemes lenne megismertetni az emberekkel rendünk történetét. A megvalósult látogatóközpont tehát egyfajta misszióként fogható fel – megmutatjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk, mi a küldetésünk, szerepünk a világban. Így jött létre a technikailag és esztétikailag is megfelelő színvonalú rendtörténeti kiállításunk.

Templom, rendtörténeti kiállítás, ajándékbolt, könyvtár, arborétum, romkert

Ezen kívül még milyen fejlesztések kapcsolódtak a projekthez?
Minden megvalósult pályázat esetében komoly kihívást jelent a fenntarthatóság. A projekttel munkahelyeket teremtettünk, de ezeket a munkahelyeket meg is kell tudni tartani, ki kell gazdálkodni a béreket, hatékonyan kell üzemeltetni a rendszert. Ennek érdekében létrehoztuk a 100 %-ban apátsági tulajdonú Látogatóközpont Kft.-t. Az ajándékboltot üzemeltető, a jegybevételeket animáló kis cég olyan gazdasági tevékenység, amely segíti a projekt fenntartását – nagy segítséget jelent a vállalt munkaerő anyagi hátterének kitermelésében. Már az első pénzügyi év után minimális pozitív mérleggel tudtunk zárni, és ez a tendencia idén is folytatódik. A beruházás második fontos kiegészítése, hogy 2014 májusában az arborétum 20 hektáros természetvédelmi területének tulajdonjoga és üzemeltetése visszakerült a rendhez. Harmadik elemként átvállaltuk az Országos Széchenyi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtárának turisztikai menedzselését. A könyvtár az apátság épületében működik, így egyértelmű volt, hogy az egységes kínálat részeként hatékonyabban lehet turisztikailag hasznosítani. A látnivaló-együttes fontos része az apátsági udvarban található középkori romkert, amely a középkori kolostor a rajzát mutatja meg. Emellett az épületen belül, tőlünk függetlenül működik a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma, mi a kiállítótérnek biztosítjuk a helyet. Templom, rendtörténeti kiállítás, ajándékbolt, könyvtár, arborétum, romkert – egységes turisztikai csomagot kínálunk a hozzánk érkező látogatóknak.

Milyen kapcsolatot ápolnak Zirc városával? Mennyire hat a rendre Zirc, és az apátság a településre?
A zirciek látják, hogy komoly haszna van az általunk morálisan felvállalt tevékenységnek – hiszen a helyi emberek segítségével tudjuk végrehajtani azt, amit elterveztünk: kezdeményezéseinkkel így munkahelyeket teremtünk. Úgy érzem, az utóbbi években sikeresen alakul a pozitív egymásra hatás a város és köztünk, jó kapcsolatot ápolunk a helyi társadalmi és politikai szervezetekkel, a várossal – ezt bizonyítja a közös pályázat is.

A szerzetesrendekről az embereknek általában a világtól való elvonulás jut az eszükbe – ezzel szemben mi turisztikai beruházásokról beszélgetünk. A világi és a szerzetesi élet, az elvonulás és a „vállalkozói szemlélet” miként egyeztethető össze?
Nálunk is úgy működik mindez, mint a családoknál. Önmagában nem baj, ha családfő nagy hangsúlyt fektet a prosperitásra, ám az egzisztenciális „építkezés” és siker belső törést eredményezhet a családban, és sokszor a belső értékek elhanyagolásával jár. Nagy veszély ez a szerzetesi vonalon is. Számos innovációs lehetőség nyílik számunkra, melyeket butaság lenne nem kihasználni, ám ugyanakkor a belső egymásra figyelésnek is jelen kell lennie, mert hiába működik jól a dolog kifelé, ha belül léteznek olyan közösségi diszkrepanciák, amelyek nem egészségesek. Ez az egyensúlyozás nem egyszerű. Az innováció, a gazdasági orientáltság elemi érdekünk. Emellett nehéz a helyzetünk, mert nem vagyunk tapasztalt gazdasági szakemberek. Ennek ellenére olyan gazdasági tevékenységet kell keresünk, végeznünk, amely a legkisebb kockázattal jár, valamint nem spekulatív jellegű, hanem alkotó munka. Célunk, hogy ha szolgáltatunk, akkor a vendég olyan lelki benyomással távozzon tőlünk, amely alakítja, és talán kicsit hozzánk is köti.

A megtermelt nyereséget mire fordítják?
További tevékenységek beindítására, az épület karbantartására, a ránk bízott javak üzemeltetésére és megújítására, illetve a saját egzisztenciális kiadásainkra ‒ a rezsire, az élelmezésre, közösségi tevékenységünk kiadásaira, dolgozóink bérére. Azt szeretném, hogy ne a támogatásoktól függjön a létünk, hanem a saját munka által megtermelt javakat magunk tudjuk beosztani – ahogy egy család is.

Valójában miből él a rend?
Létünk 20 %-át biztosítja támogatás, a többit magunknak kell előteremtenünk. Háromféle szubvencióval számolhatunk. Az első az egyház által fenntartott szociális, kulturális intézmények, iskolák állami normatív hozzájárulása ‒ ide tartoznak iskoláink és az öregek otthona. A második a szerzetes közösségek működésére biztosított állami normatív összeg – ez mindig a püspöki karon keresztül érkezik hozzánk, végül pedig a rend kezelésében lévő gyűjtemények támogatása.

Fönntartható fejlesztés

Tehát a hiányzó 80% előteremtéséhez elengedhetetlen volt a jelenlegi fejlesztés?
Az épület jelentős részében 2005 óta idősek otthona működik, amely szintén pályázati forrásból valósult meg – és segít a a rend önálló gazdálkodásának megvalósításában. A mostani turisztikai fejlesztés azt a célt szolgálja, hogy olyan erkölcsi és kulturális hasznot hozó tevékenységet tudjunk folytatni, amely fönntartja magát. E komplex cél megvalósítása komoly feladat, de azt látom, hogy meglehetősen jól sikerül.

Az Önök által kínált turisztikai alapkínálathoz kapcsolódnak kulturális tevékenységek, események?
Számos eseményt tartottunk a rendtörténeti kiállítás közösségi terében a városban működő intézményekkel, civil szerveződésekkel közösen, és sokszor felajánljuk programhelyszínnek kiállítások, koncertek, irodalmi, történelmi estek számára. Nem célunk folyamatosan kulturális események megvalósítása – inkább kevesebbet szervezünk, de azok legyenek minőségiek és elérhetők.

Ön hogyan és miért lett szerzetes? Milyen szellemiség, indíttatás szükségeltetik ahhoz, hogy valaki ezt az életutat válassza?
Minden ember személyes sorsát meghatározza, hogy milyen értékrenddel rendelkező családban és szűkebb közegben nő fel. Szüleimnek és a hozzám közel álló egyházi személyeknek sokat köszönhetek, mert emberként föl lehetett rájuk nézni. Pannonhalmán, a bencéseknél tanultam, így testközelből tapasztalhattam meg a szerzetesi létformát. Érettségi után dolgoztam kórházban, kisegítő iskolában, majd pedig a katonaság után, 1990-ben civilként elkezdtem a Győri Hittudományi Főiskola teológiai képzését. 1991-ben jelentkeztem a ciszterci rendbe – és lassan beleintegrálódtam a szerzetesi életbe. Utólag úgy látom, ciszterci szerzetes, majd plébános bérmaapám személye hatott rám legjobban. Családunk közeli barátjaként sokat vendégeskedtünk nála, személyisége példaértékű volt számomra, később novíciusi időm alatt hunyt el, úgy érzem, az ő helyére léptem.

Szerzetes és menedzser

Apátként hatalmas felelősséget vállal magára, és a külvilág számára olybá tűnik, mintha munkájának nagy része valójában menedzseri tevékenység lenne. Ön ezt miként gondolja, és hogyan éli meg?
Rendünk olyan tevékenységeket is végez, amelyet korunkban menedzselés nélkül nem lehet jól megoldani. Az apátság intézményeiben több mint 500 ember dolgozik, így az ő egzisztenciájuk az én munkairányításomon is múlik. A menedzselésnek akadnak pozitív és negatív oldalai. Jó benne az, hogy látványos és sokrétű eredményt lehet produkálni, ha a körülmények adottak. Az viszont rossz, hogy rengeteg stresszel, aggodalommal, bizonytalansági tényezővel jár együtt, s ez nem feltétlenül nekem, és nem is egyházi embernek való. Úgy látom, nagyon sok erőt, időt, képességet elvon az egyháziasságtól – nehéz az egyensúlyt megtalálni a külső és a belső tevékenységek között. Amikor Isten előtt mérlegre tesszük, hogy miben voltunk eredményesek, akkor az emberi sorsokért vállalt felelősség mindig nagyobb mértékben esik latba, mint hogy egyébként mit produkáltunk. Bár nyilvánvalóan az sem közömbös, hiszen öt iskola és egy szociális intézmény tartozik a kongregációhoz.

Mekkora leterheltséget jelent ez Ön számára?
Úgy érzem magam, mint egy közepes város polgármestere. Talán nem kell olyan sok politikai szálat mozgatni, de a kapcsolattartás, a rendelkezésre állás valóban komoly teher. Igazán kommunikatív személy vagyok, de mostanában hamarabb van elegem a telefoncsörgésből, mint korábban. Folyamatosan koncentrálni, figyelni, dönteni kell, számon tartani időpontokat, eseményeket, ügyeket – ez a munka nagyon szétszedi az embert.

Viszont innovatív szemléletű embernek tűnik, sugárzik Önből a dinamizmus...
Hibáim közül az egyik, hogy egyszerre több mindenbe belefogok. Ilyenformán mások is kapkodják a fejüket, hogy miként tudjanak követni. Ez nem erény, de olyanfajta készség, amely nem hagyja, hogy állóvíz alakuljon ki körülöttem. Amikor látok egy jó lehetőséget, amely mások számára is pozitív lehet, akkor úgy érzem, meg kell ragadni, amennyire csak lehet. Persze nem mindenáron – nem vagyok kompromisszumkereső, megalkuvó ember. A kompromisszumok helyett a megoldásokat kutatom, a megalkuvás helyett inkább a szövetség pártján állok.

Ahhoz, hogy mindez együttesen fusson, megfelelő munkatársakra van szükség – mind szerzetesekre, mind laikusokra gondolok. Ön az a típusú vezető, aki tudja delegálni a feladatokat?
Egyesek szerint igen, mások szerint nem. Szeretek mindenről tudni, ha már az enyém az erkölcsi és anyagi felelősség, másfelől viszont tudom delegálni a feladatokat, mivel nem gondolom azt, hogy mindenhez értek. Akkor vagyok nyugodt, ha tudom, próbálom átlátni mi, hogyan működik.

Az itt élő szerzetesek belefolynak az apátság működtetéséhez szükséges munkákba?
Egyvalamit világosan kell látni: amíg 230-nál is több rendtag volt hazánkban, könnyen lehetett delegálni a különböző tevékenységi körökbe megfelelő embereket. Ma az egész országban 21 ciszterci szerzetes él. Éppen ezért ténykedésünk leginkább a papi és szerzetesi tevékenységre korlátozódik: imádságra, szentmisékre, lelki gondozásra. A zirci apátsághoz 11 szerzetes tartozik: a plébános animálja a plébániai közösséget, két rendtársam a környékbeli falvakban munkálkodik, a házon belül ketten-hárman besegítenek az aktuális feladatokba – a sörkészítésbe, az idegenforgalmi teendőkbe, a szervezési ügyekbe. Idősebb társaink pedig az idegenvezetés és a vendégek fogadása kapcsán segédkeznek.

Sörfmanufaktúra az apátságban

Az előbb említette legújabb innovációjukat, a sörkészítés elindítását. Honnan jött az ötlet, hogy sörmanufaktúrát hozzanak létre az apátságban?
Ez a beruházás is egyfajta „kényszer”. Elődeim a vissza nem kért egyházi ingatlanokból származó kárpótlási összegek egy részét arra használták, hogy a meglévő ingatlanainkat megfelelő állapotba hozzák. A kamatokból igyekeztek kigazdálkodni a működési költségeket, ám a gazdasági válság miatt ez a rendszer kezdett befuccsolni. Éppen ezért olyan projektet kellett találni, amely alkalmazkodik történelmi hagyományainkhoz, lehetőleg bír zirci kötődéssel, nem konkurenciája más egyházi szervezetek termelő tevékenységének, emellett jól kiegészíti a meglévő turisztikai fejlesztéseket, és megtérülési időtartama a lehető legrövidebb. Ezek alapján döntöttünk önerős beruházásként a sörmanufaktúra elindítása mellett.

Beszélgetésünk végére az az érzésem, hogy az apátság egyrészt vallási és egyházi központ, de emellett működésileg egy nagy céghez hasonlít...
Ha működési egységként tekintünk az apátságra, akkor valóban olyan, mint egy cég, illetve közösség, amely bizonyos tevékenységeket szolgálatképpen vállalt, és ehhez választ munkatársakat. Közjogi értelemben meg kell felelnünk minden olyan gazdasági és jogi szabálynak, amely érvényes a gazdálkodó szervezetekre és működő intézményekre. Sok profillal rendelkezünk: szociális, oktatási, gazdasági, egyházi, non-profit tevékenységet végzünk, emellett vannak alapítványaink is. Ez a dolgozói létszámban is tükröződik: az országban több mint 500 fő laikust foglalkoztatunk, Zircen 60 és 70 közötti ez a létszám.

Modern szellemiségű embernek, szerzetesnek, apátnak tűnik. Hogyan viszonyul a rendhez kötődő sok fejlesztéshez?
A kereszténység mindig is modern gondolkodásmód és életstílus volt. Saját korában Jézus Krisztus személyét is meglehetősen különösen szemlélték egyesek, mert szokatlannak tűnt nyíltsága, közvetlensége, mondjuk így, bátor, innovatív készsége. Ezt a fajta elszántságot, közvetlenséget, lendületességet kívánjuk tovább vinni. Nem érzem magamat különösképpen nagy modernistának, egyszerűen szeretek aktívan tevékenykedni ott, ahova a Jóisten állított. Minden családfőnek meg kell teremtenie a családja számára az egzisztenciális biztonságot ‒ és ami ehhez segítséget jelent, azt meg kell ragadni. Én is így vagyok ezzel.

Milyen távlati célokkal tekint a jövőbe?
A sörmanufaktúra esetében a további fejlődéshez idővel szeretnénk pályázati pénzhez jutni, emellett elengedhetetlen az apátság és az iskoláink energetikai modernizálása, valamint az arborétum fejlesztéséhez is keressük a pályázati lehetőségeket. A gazdasági célokon túl pedig azon imádkozom, hogy megvalósuljon a hivatásbeli utánpótlás, ugyanis valóban kevesen vagyunk ciszterci szerzetesek. A vágy teljesülése a Jóistenen és a mi hiteles magatartásunkon múlik. Ez a legfontosabb projekt a következő 10 éves időintervallumban: legyen utánpótlásunk!

Ön hogyan töltődik? Bár lehet, hogy ez egy szerzetestől okafogyott kérdés...
Az emberek pozitív visszajelzése magában is töltődés; boldogság, ha érzem, hogy mások is örülnek annak, amit csinálunk. Kikapcsolódás számomra, ha egy kicsit hazamehetek szüleimhez, és vissza tudok adni nekik abból a törődésből, amelyet tőlük kaptam. Hobbim a kertészkedés, de igazán a favágás során tudom kiereszteni a gőzt: először mindig otthon hasogatom a fát, aztán itt, az arborétumban ‒ nyolc-tíz köbméterig meg sem állok. Ilyenkor összekötöm a produktív tevékenységet azzal, hogy szublimálom magamból a feszültséget. És persze szeretem a szobám magányát, amikor olvashatok, gondolkodhatok, imádkozhatok. Az igazat megvallva, egyre jobban esik, ha „megállhatok”. A szerzetesi identitás is azt erősíti, hogy a magányra és az Isten és az én kapcsolatomra kell odafigyelni – számomra ez az elsődleges.

Dékány Sixtus apát
Középiskolai tanulmányát a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte. Dolgozott műtőssegédként, kisegítő iskolai tanárként. 1991-ben lépett a ciszterci rendbe, 1996-ban tett örök fogadalmat, 1997-ben szentelték pappá. Teológiai tanulmányait Győrött, Rómában, a Szent Anzelm Egyetemen, illetve a Zirci Szent Bernát Hittudományi Főiskolán végezte. 1994-től hitoktató a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban, 1996-tól hitoktató, spirituális és osztályfőnök a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában, 2009 és 2011 között plébános a székesfehérvári Ciszterci Nagyboldogasszony Plébánián és hitoktató, spirituális a Ciszterci Szent István Gimnáziumban. 2011-ben választották a Zirci Ciszterci Apátság apátjává.

Ciszterciek
A francia eredetű szerzetesrend II. Géza király alatt telepedett meg Magyarországon, a Tolna-megyei Cikádoron. A 12. század végén III. Béla király a ciszterciek legnagyobb pártfogója. Ő alapított apátságot Egresen, a Pilisben, Szentgotthárdon és 1182-ben Zircen. A török kor után Zirc újjáélesztése során a sziléziai heinrichaui ciszterci apátságából jött szerzetesek új templomot és monostort építettek, ahol 1950-ig gyarapodott és munkálkodott a közösség, amikor is a kommunista államhatalom betiltotta a ciszterci rend működését. 1989-ben szerveződhetett újra a rend, amelynek Zirci Kongregációjához jelenleg három apátság tartozik (Zirc, Dallas, Kismaros). A Kongregáció elnöke a mindenkori zirci apát. A rend jelenleg öt iskolát és egy idősek otthonát tart fenn Magyarországon.

Szaksz Balázs | Fotó: Melczer Zsolt

További képek

Szaksz Balázs

További cikkek

Ecoklub
Érezni és érteni a közönséget
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a fővárosi és vidéki színházi közegben is szerzett már tapasztalatokat. Ezek különbségeiről, a kultúra menedzsmentjéről és a veszprémi közönségről is beszélgettünk, valamint arról a bizonyos küszöbről, amit átlépve megszűnik a félelem az emberben.
Ecoklub
Egyházi vezető, világi kihívásokkal
A római pápa veszprémi helytartójaként az a feladata, hogy jó pásztorként egyben tartsa a keresztényeket, miközben a rábízott főegyházmegye egy több milliárd forintos fejlesztés küszöbén áll. Lelki vezetői és csúcsmenedzseri képességekre is egyszerre van szüksége a jelenlegi veszprémi főpásztornak. Udvardy Györggyel, a Veszprémi Főegyházmegye érsekével beszélgettünk a társadalmi folyamatokról, a legégetőbb feladatokról és az egyházi, valamint világi vezetők különbségéről és hasonlóságáról.
Ecoklub
MINDEN NAP TARTOGATHAT EGY HEURÉKA PILLANATOT
Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, a Brain Prize díjazottja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hosszan tartana felsorolni dr. Freund Tamás érdemeit, de anélkül is kijelenthetjük: az egyik legmeghatározóbb hazai tudós. Talán azért is, mert a mai napig nem csillapodott a tudomány iránti szeretete, és ezt másoknak is igyekszik átadni, de ugyanennyire fontosnak tartja felhívni a figyelmet a művészet, a léleknemesítő tevékenységek fontosságára is. Zenéről, a felfedezés öröméről, a tudomány becsületéről és hitről beszélgettünk vele.
Ecoklub
Mentalistaként harcolni a győzelemért
Legenda övezi Veszprémben, pedig karrierje nagy részét Spanyolországban töltötte. Sterbik Árpád, a Telekom Veszprém kapusa idén januárban jelentette be visszavonulását a profi sporttól, de a kézilabdától nem tudott elszakadni. Borászatról, családról, csapattársakról és szurkolókról, valamint egy éjszakai telefonhívásról is beszélgettünk, aminek egyik legnagyobb sikerét köszönheti.
Ecoklub
A beteg üdve a legfőbb törvény
Alig negyed évet tölthetett azzal, hogy a megyei kórháznak megszabja az új irányát, máris szembe kellett néznie egy XXI. századi világjárvány kihívásaival. Idegenként érkezett fél éve Veszprémbe, mára viszont a közösség megbecsült tagja. A Csolnoky Ferenc Kórház jelenéről és jövőjéről, valamint az ideális magyar kórház ismérveiről és a jó vezető tulajdonságairól is beszélgettünk dr. Lippai Norberttel, a megyei kórház főigazgatójával.