Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Kutatás: Alulértékelik a cégvezetők az IT fejlesztések jelentőségét
A magyar cégvezetők a saját bőrükön érezték meg a jól működő informatikai háttér előnyeit, de sokan még mindig csak rövidtávú tűzoltásként tekintenek a távoli munkavégzésre – derült ki az Infosector Kft. friss kutatásából. A felmérés eredményei rámutattak, hogy habár számos cég életére volt pozitív hatással a távmunka, a vezetők közül sokan hajlamosak továbbra is alulértékelni az IT fejlesztések jelentőségét. A szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy ha ezek a megoldások kézzelfogható előnyökkel járnak a szervezet részére, a vezetők ma már sokkal könnyebben döntenek az informatikai megoldásokba való befektetés mellett, mint a pandémiás válság előtt bármikor.
Ecoport magazin
Jubileumi számmal jelentkezik az Ecoport magazin
25. lapszámához érkezett kiadónk gazdasági, kulturális és életmód magazinja: Oberfrank Pállal, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójával a címlapon megjelent az Ecoport.
belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Az életet nem túlélni, hanem megélni kell

belföld
2015. május 28. 13:14

Meló-Diák, Man at Work, Chianti étterem, Baricska csárda, Chianti Delicate, Gusto magazin – minőségi vállalkozások, amelyek Gazsi Attila nevéhez köthetők. Hogy mi a siker titka? Vajon milyen világfelfogás és munkafilozófia alapozza meg a dinamikus fejlődést? Interjúnkban erről beszélgettünk Gazsi Attilával, aki elnyerte az Év Vállalkozója és a Magyar Gazdaságért Díj kitüntetést is.

Vegyészmérnök szakon végzett a Pannon Egyetemen. Mennyire volt tervszerű a továbbtanulás az életében, illetve dolgozott-e valaha tanult szakmájában?
1992-ben érettségiztem a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban, és öt év pannon egyetemi képzés után okleveles vegyészmérnökként menedzsment és ásványolaj szakon végeztem. Nem volt különösebben tudatos a választásom, egyszerűen Veszprémben szerettem volna továbbtanulni, hiszen barátaim a városhoz kötöttek. Matematikából és kémiából kimondottan tehetséges voltam – így aztán a vegyészmérnöki szakot választottam a felvételinél. Utólag úgy látom, a műszaki menedzser szak valószínűleg közelebb állt volna hozzám, de akkor talán még nem indult Veszprémben. Az egyetem alatt, 1995 körül elkezdtem a munkát a Meló-Diáknál, és ez eltávolított a vegyészmérnökségtől – így aztán nem dolgoztam végzett szakmámban.

A Meló-Diák karrier miként indult az életében?
Valójában fizikai munkásként kezdtem meló-diákos pályafutásomat, majd később egyre bővült a feladatköröm: egy idő elteltével be kellett segíteni a szervezésbe, a bérszámfejtésbe, és számos back office munkát végeztem. Kiderült, hogy jó érzékem van a folyamat-racionalizálás és folyamat-optimalizálás terén, így aztán fokozatosan a vezetés részese lettem. Végül – 2000-ben – elnöknek választottak, és ezt a pozíciót a mai napig betöltöm. Nagyszerű közösség, csapat alakult ki akkor a Meló-Diáknál: olyan baráti társaság, amely együtt töltötte a napokat, együtt dolgozott és együtt élvezte a kötetlen munka előnyeit. A kapcsolatok azóta sem haltak el, a baráti társaság megmaradt, nagy része máig üzlettársam vagy vezető valamelyik érdekeltségünkben.

Ma hol helyezkedik el a Meló-Diák és a Man at Work a térség gazdasági térképén?
2000 környékén csak Veszprém megyében dolgoztunk, aztán úgy alakult az élet, hogy egyre több megyében jelentünk meg, és most mi vagyunk az Észak-Dunántúl legnagyobb személyzeti szolgáltató cége – mindent összeadva majd 10 milliárdos forgalmat bonyolítunk le évente. A meló-diákos expanzió után a cégek részéről felmerült az igény, hogy a diákok mellett szükségük lenne állandó személyzetre – így aztán belevágtunk a munkaerő-kölcsönzésbe. Ám abban az időben ilyen még nem is létezett, így aztán a szabályokat is saját magunknak kellett kialakítanunk.

Tehát az újabb piaci igényre reagálva hozták létre 1998-ban a Man at Work céget?
Valójában tényleg az új kihívás generálta a Man at Work elindítását. Először a Meló-Diák keretén belül oldottuk meg a feladatokat, de később kiderült, hogy muszáj lépnünk, és leválasztani a kétféle munkát egymástól, mert anélkül nem tudunk megfelelni a saját magunk által kitűzött céloknak. Egyik kollégám, Ottó Csaba lett a Man at Work ügyvezető igazgatója, én pedig társtulajdonosként veszek részt a munkában. Effektíve együtt dolgozunk, én viszem a diákmunkát, a munkaerő-kölcsönzés pedig főleg az ő asztala.

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének alapító tagja. Miért kellett létrehozni a szervezetet, és miért érezte úgy, hogy ebben szerepet kell vállalnia?
A munkaerő-kölcsönzés és a diákmunka rendkívül jogszabályérzékeny, éppen ezért folyamatos lobbitevékenységet kell folytatnunk. Mivel a magyar tulajdonú munkaerő-kölcsönzők közül az egyik legnagyobbak vagyunk országos szinten, ezért muszáj aktívnak lennünk, így tehát részt kell vennünk a lobbitevékenységben. A kiegyensúlyozott működéshez kiegyensúlyozott jogszabályi környezet szükséges – ennek létrehozásában mi is részt veszünk: komoly szerepet játszunk a jogszabályok, törvények előkészítési folyamatában.

Vállalkozásai terén 2009-ben elég sajátságosan bővült a paletta, hiszen akkor kezdték el üzemeltetni a veszprémi Chianti éttermet, ezek után 2012-ben megnyitották Chainti Delicate üzletüket, 2013-ban már a Baricska csárda is Önökhöz tartozott, és 2014-ben társtulajdonosa lett a Gusto magazinnak. Elég éles váltásnak tűnik a munkaerőpiac mellett a vendéglátásba is belekóstolni. Mi vonzotta a gasztronómia világához?
Barátaimmal, üzlettársaimmal nagyon régóta érdeklődünk a gasztronómia iránt – ám igazából gourmet szinten –, sokfelé járunk, utazunk, és számos kiváló étteremben fordulunk meg. A Chianti étterem üzemeltetése valójában hobbinak indult: egy olyan, országosan elismert, gasztronómiai turistákat csalogató étteremet álmodtunk meg, amely iránymutató lehet a Dunántúlon. A Chianti olyan hobbi, amely komoly presztízsértékkel rendelkezik: a minőség szeretete – amely tükröződik az étterem filozófiájában – a többi vállalkozásunkra is jó fényt vet, és azt bizonyítja, hogy ez a felfogás minden munkánkban meghatározó. A gasztronómiai vonal a „hab a tortán”, fő tevékenységem máig a HR szolgáltatás – és ez viszi el az időm nagy részét is. A kialakított munkarend következtében az étterem személyzete „önjáró”, csak stratégia szintjén kell belefolynom a feladatokba, a megvalósítás már az ő dolguk.

„A tíz legjobb vidéki étterem között”

Mi hozta meg a Chianti sikerét, és Ön miben méri az étterem sikerét?
A gasztronómia szintjén végtelenül idealisták voltunk, amikor belevágtunk a Chiantiba, de talán éppen ez is eredményezte a hely sikeres kiteljesedését. Mivel nem értettünk hozzá, vendégszemlélettel álltunk a gasztronómiához. Azt a gasztronómiai élményt kívántuk nyújtani, amelyet saját magunk elvárunk egy kitűnő étteremtől. Ennek megvalósításához sok-sok összetevő szükséges: kiváló ételek, jól képzett, kreatív és megbízható személyzet, otthonos hangulat, minőségi szerviz, magas hozzáadott érték. Valódi és rendkívül harmonikus csapatmunka szükséges mindehhez – a kollégáknak minden egyes nap a maximumot kell nyújtaniuk, és másnap újrakezdeni. Mindehhez hozzátartozik, hogy a Chianti működésében nincs profitelvárás – a kezdetekkor sokat invesztáltunk az étterembe, és napjainkban a befolyt nyereséget azonnal visszaforgatjuk az üzemeltetésbe a minőség megtartása és emelése érdekében. Ennek köszönhető, hogy mára a magyar gasztronómiai kínálat felső tizedébe tartozunk, a Gault & Millau 13 ponttal a tíz legjobb vidéki étterem közé sorolt minket, és napjainkban kimondottan a Chianti miatt is érkeznek gasztroturisták Veszprémbe.

Milyen arculat jellemzi jelenleg az éttermet?
A Chianti olasz étteremként kezdte a pályafutását – napjainkban inkább erős mediterrán beütéssel bíró európai fúziós konyhát viszünk, amelyben egyre jelentősebben jelenik meg a magyar vonal. Arra törekszünk, hogy a kiváló alapanyagokat helyi termelőktől szerezzük be – régebben emiatt egészen Bécsig kellett utaznunk, ám mára egyre több és egyre jobb minőségű helyi alapanyaghoz tudunk hozzájutni.

Kedvenc étel, ital
„Szeretem a steakeket, a libamájas fogásokat, a különlegességeket, a halakat, de az egyszerű ételeket is kedvelem. Otthon egy jó melegszendvicsnek vagy egy sültkrumplinak is tudok örülni. Feleségem hála istennek kiválóan főz – el vagyok kényeztetve. Italból fehérboros lettem – szerintem mindenki túlesik a vörösboros korszakon, velem is ez történt. Kedvencek? A könnyű fehérborok – ebből a Balaton-parton nincs hiány. De a csoda a Mád környéki furmint.”

Talán éppen emiatt nyitották meg a Chainti Delicate üzletüket Veszprémben?
Két oka is volt az üzlet elindításának. Szerettünk volna egy olyan helyet, ahol reggel lehet inni egy jó kávét, enni egy finom, helyben készített szendvicset, és ahol emellett príma borokat, pezsgőket és mindenféle különleges alapanyagot meg lehet találni. Mára erős bevásárlói körrel rendelkezik a Delicate, amely heti szinten megjelenik a boltban. Nincs kialakult stílusa az üzletnek – olyan kiváló minőségű élelmiszereket árulunk, amelyekre az embereknek igényük van. Törekszünk arra, hogy minél több helyi termék jelenjen meg a kínálatban, ez kétirányú folyamat: egyrészt jó a helyi termelőknek, másrészt pedig magunknak, hiszen ők később meg tudnak jelenni mind az étterem, mind a csárda beszállítói között.

El is jutottunk a következő gasztronómiai vállalkozásig: a Baricska csárdáig. Milyen motiváció eredményezte, hogy tovább fűzzék a gasztronómiai üzletek sorát, és épp’ a Baricska csárdával?
A Chianti kiváló híre miatt gyakran – akár havonta – érkeznek megkeresések, hogy egy-egy éttermet futtassunk fel, adjunk tanácsot a működésükkel kapcsolatban, de mivel véges a személyzet és a menedzsment munkabírása, ezeket általában elhárítjuk. A Baricska esetében is egy ilyen megkeresés történt – és persze ebben a történetben is megtalálható az emocionális oldal: társam gyerekkori álma volt, hogy egyszer üzemeltethesse az 1811-ben alapított, híres Baricska csárdát.

Milyen célokat tűztek ki a csárda megnyitásakor, milyen szellemiségű éttermet hoztak létre?
Mindenképpen meg kívántuk őrizni a több mint 200 éve működő étterem csárda jellegét az ételek kínálatában – egyszerű magyaros fogásokat kínálunk kevés „csavarral”, nagyon komoly minőségben, kiváló technikai háttérrel megtámogatva, állandó gasztronómiai élményt nyújtva. A megvalósítás már az első évben sikerült, hiszen 2013-ban az év csárdája lettünk, és 11 pontra értékelt bennünket Gault & Millau magazin. Egész egyszerűen a várakozáson felül teljesít a Baricska, augusztusban szinte lehetetlen foglalás nélkül bejutni hozzánk. Tervünk az, hogy a csárda egész évben nyitva tartson, ez új lehetőségeket nyitna a hely előtt, ám ennek kivitelezéséhez pályázati támogatásra lesz szükségünk.

És a Gusto magazin miként került a látóterébe?
A magazin is jött, és nem mi mentünk elébe. Régóta ismerem tulajdonosát, és egy beszélgetés során kiderült, hogy vérátömlesztést tervez a lapnál. A gasztronómia felfelé ível Magyarországon, ennek része a gasztroújságírás is – egyszerűen látom benne a fantáziát; így aztán beszálltunk a magazin üzemeltetésébe.

„A rendszert csak sok delegálással lehet működtetni”

Gondolom, a számos cég munkájában való részvétel komoly leterheltséget eredményez. Hogyan lehet hatékonyan és aktívan végezni ezt a rengeteg tevékenységet?
A feladatokat és a problémákat strukturálni szükséges, és látnunk kell, hogy hova akarunk eljutni. A cégrendszerben mindenhol más a tulajdonosi kör, így emocionálisan is mindig felkészülök, hogy mindenkivel másként kell bánni. A vendéglátás területén esténként tartjuk a vezetői megbeszéléseket, és az operatív megvalósítás már egy szinttel lejjebb történik. A Man at Work feladatrendszerébe stratégiai és moderációs szinten kapcsolódom bele. A Meló-Diákban is hasonló a szerepem, mivel az operatív munka megyei szinten zajlik; így nekem a stratégiai lépések meghozatalát kell irányítanom. Havonta tartunk igazgatósági üléseket, és mivel a megyei igazgatók önállóak, kreatívok és jól értik a dolgukat, kiegyensúlyozottan működik a struktúra. Ezt a rendszert csak sok delegálással lehet működtetni, ehhez viszont megbízható kollégákra van szükség.

Ennek tükrében milyen HR-filozófiával rendelkezik?
A munkaügyi és az üzleti kapcsolatokban is az az elvem, hogy a rendszerünkben mindenkinek jól kell járnia. Persze ugyanezt sokan mondják, de én hiszem, vallom és látom is, hogy ez akkor működik igazán, ha a kapcsolat hosszú távú. Egy üzlet nem üzlet. Lehet egyszer keresni sokat, de ha sokszor lehet keresni egy kicsit kevesebbet, akkor az többet ér. Az összes üzletünk ténylegesen úgy működik, hogy mindenkinek méltányos legyen. Ha nem érzem azt, hogy a résztvevők az érdekeltségi szintjüknek megfelelően jól járnak az adott szituációban, akkor nem csináljuk. Cégeinkben kevés az órabéres dolgozó, középvezetői szinttől kezdve mindenki teljesítménybérben dolgozik – innentől kezdve mindenki a saját képességei és elkötelezettsége szerint bármennyit kereshet. Emellett a kollégáink tudják, hogy számíthatnak ránk: akár magánjellegű, akár szakmai, akár jogi kérdésekben. Ha bármilyen szektorban, üzleti kapcsolatban a kollégámat sérelem éri, akkor nekem kell helyt állnom. Azt is szoktam mondani, hogy mindenki addig döntsön, ameddig úgy érzi, a hatásköre tart – ha kell, forduljon egy szinttel följebb, kérdezzen meg engem, és akkor a döntés felelőssége már engem terhel, ami egyáltalán nem probléma.

2003-ban lett a Vállalkozók és Szolgáltatók Országos Szövetségének tagja, 2005-ben a Veszprém megyei szervezet társelnöke, 2011-ben elnöke. 2006-ban az Év Vállalkozója díjjal tüntették ki a diákvállalkozási szekció jelölésében, 2012-ben elnyerte a Magyar Gazdaságért Díj kitüntetést. A két díj mit jelentett, miként értékeli őket?
Az első díj idején az építkezés fázisában jártunk, így annyira nem is érintett meg, valójában egy folyamat részeként éltem meg. A második elismerés annak köszönhető, hogy igény merült fel a kkv szektor megújítására, és ebben a VOSZ gazdaságpolitikai bizottsága komoly szerepet vállalt. Ennek az albizottságát én vezettem, és nagyon komoly munkát tettünk le a VOSZ asztalára – a szervezet pedig ezzel az elismeréssel hálálta meg a tevékenységemet.

Kedvenc város, ország
„Madrid, Bécs, Budapest. Izlandra mindenképpen vissza szeretnék jutni. Amúgy mindenhol jól tudom érezni magam. Nagyon szeretném a gyerekeimet is rászoktatni arra, hogy megéljék és megérezzék az utazás szépségét.”

Személyiségének sajátos vonása, hogy a vállalkozói szemlélet mellett az érdekképviselet és a társadalmi felelősségvállalás is meghatározó az életében. Mi ennek az oka?
Veszprémben születtem, lokálpatrióta vagyok, és mivel elvállaltam a VOSZ megyei elnökséget, belső késztetésem, hogy mindent megtegyek azért, hogy használjak az engem megválasztott közösségnek. Beiktatásom után elkezdtem a habitusomnak megfelelő gazdaságpolitikai, elméletista, aktív munkát. Úgy látom, az emberek „csak” annyit várnak el tőlem, hogy amit bevállalok, azt tegyem is meg. Azért jó a kapcsolatom a sajtóval, a polgármesterrel, a kamarával, mert tartom magam mindahhoz, amiben megegyezünk, és hosszú távon is képes vagyok másokkal együtt dolgozni. A VOSZ munkám során a döntéseimet az motiválja, hogy a vállalkozóknak mi jó, illetve mi nem megfelelő. Ennek néha az a következménye, hogy én vagyok az ellenzéki a sajtóban – de ez nem így van: engem csak a rossz döntések zavarnak, a jó döntésekkel egyet tudok érteni. A Veszprém melletti Nemesvámoson lakom, ahol 2010 óta vagyok tanácsadója a polgármesternek, mivel közös bennünk, hogy mindent megteszünk azért, hogy a falunak jobb legyen. Nagyon fontos számomra a lokálpatriotizmus, jó kapcsolatokat ápolok a helyi vállalkozókkal, folyamatosan véleményt cserélünk, megbeszéljük a helyi ügyeket. És még valami: jókedvvel, optimista hozzáállással nagyon messzire el lehet jutni, ehhez pedig nem kell más, mint egy kis humor és odafigyelés.

Hogyan jellemezné az üzletfilozófiáját?
Szeretem a kihívásokat, az új feladatokat, és szeretem elindítani a folyamatokat. Abban tudok első lenni, hogy meglátom a lehetőségeket, és a változásokra gyorsan reagálok. Valóban erős a stratégiai, elméleti, kreatív, szintetizáló vonalam – és emellett képes vagyok a megvalósítást a megbízható munkatársakra bízni. Ehhez viszont elkötelezett dolgozókra van szükség. A helyzet az, hogy a win-win szituációt sokan félreértelmezik, és úgy gondolják, a saját anyagi érdek része a győzelmi stratégiának. Pedig megesik olyan, amikor csak finanszírozni kell – és ez nem hoz kézzelfogható anyagi hasznot. De ez is része a munkafilozófiámnak. Ha az ember nem tud nagyvonalú lenni, akkor bizony kicsi marad. Ha valaki csapatban dolgozik, akkor a csapatot ki kell fizetni. Ha nem becsüli meg a munkatársait, akkor előbb-utóbb elhagyják egy jobb munkalehetőségért. Cégünk igazgatósága gyakorlatilag azóta nem változott, amióta először megválasztották – azaz nálunk rendkívül alacsony a fluktuáció, hiszen munkatársaim anyagi biztonságban érzik magukat, és éppen ebből fakadóan tudnak kreatívak lenni, figyelni az operatív feladatokra és szüntelenül jobbítani azokat. A rendszerünkből kiszűrtük a felesleges struktúrákat, amelyek megbénítják a munkát vagy a munkahelyi kapcsolatokat. Ebben rendkívül előremutatóak vagyunk. A nagyvonalúság mindig megtérül – egy üzleti kapcsolatban is. Mindenért kérünk valamit, de mindig tudunk engedni. Ez a win-win.

Úgy érzem, a minőség kérdésköre is kapcsolódik ehhez a témához.
Valóban. Nem vagyok híve az árversenynek, ugyanis az a másodikok barátja. Amíg a piac elején és iránymutatók vagyunk, addig jól tudunk működni, képesek vagyunk olyan felárat kérni a piactól, amely az új technológiákat, a leghatékonyabb eljárásokat és a mi kreativitásunkat megfizeti. A válság idején legtöbben az árversenyt választották, mi az oktatásba fektettünk sok pénzt – szerencsére volt annyi felhalmozásunk –, és nem csak kibírtuk a válságot, hanem kedvezőbb helyzetbe kerültünk. A szolgáltatást, a hozzáadott értéket többre becsüljük, minthogy feláldozzuk azt az árverseny miatt.

„Az életet nem túlélni, hanem megélni kell”

Soha nem bukott nagyot?
Nem emlékszem, hogy igazán nagy bukást átéltem volna. Persze mondhatjuk, hogy bukás történt, amikor a válság alatt tizedére esett vissza a munkavállalóink száma – de ezt külső helyzet eredményezte. A megváltoztathatatlan külső körülményekkel együtt kell élni, amin meg lehet változtatni, azt a magunk javára igyekszünk fordítani. Természetesen ehhez szükség van egészséges önbizalomra és optimizmusra. A legtöbb ember azzal szúrja el az életét, hogy túl akarja élni. Pedig az életet nem túlélni, hanem megélni kell.

Mi adja a biztos hátteret a sok feladat sikeres elvégzéséhez?
A biztos családi háttér elengedhetetlen. Nagyon sokat köszönhetek feleségemnek, aki rendkívül rugalmas és segítőkész. Két fiammal megpróbálom aktívan együtt tölteni a szabadidőt, képes voltam megtanulni miattuk minecraftozni, hogy együtt lehessek velük a világukban. Sokat utazunk a családdal, igyekszem a gyerekeknek minél több élményt szerezni. A család mellett szakmai szempontból az is fontos, hogy az anyagi biztonságnak köszönhetően nem függök senkitől, a politikától sem: így tudok racionálisan dönteni.

Bármennyire is élvezi a munkát valaki, akkor is muszáj töltődni, nem lehet csupán égetni magunkat. Ön ezt hogyan teszi meg?
Akkor tudom jól végezni a munkáimat, ha sokat sportolok. Ha kimarad a sok elfoglaltság miatt a mozgás, akkor letompulok, elfogyok. Minimum heti három aktív mozgásra van szükségem, ez lehet boksz, golf, konditerem, futás avagy tenisz. Egy óra boksz sokat tud adni és kivenni az emberből, ráadásul barátaimmal és üzlettársaimmal „ütjük egymást”, igazából nekik is jól esik, mert a főnököt üthetik, és nekem is, mert én meg őket – ez nálunk nem jelent problémát: mint említettem, szeretjük megélni a dolgokat. A golfba beleszerettem, egész védhetően is csinálom, így aztán kimondottan élvezem. Amikor pedig már nagyon ki kell ereszteni a gőzt, akkor a legközelebbi barátaimmal és munkatársaimmal elutazunk hosszabb-rövidebb időre valamerre: lehet ez a magyar, vagy más tenger, esetleg valamelyik óceán partja. Nagyon hasznosak tudnak lenni ezek a kirándulások. A töltődés szempontjából mindez elengedhetetlen számomra: kell is, hogy legyen előttem egy családi és egy baráti kiruccanás terve, egyszerűen tudnom kell, hogy menni fogok… Szeretem a rapid dolgokat is: decemberben az igazgatóságot egy estére elvittem Amszterdamba, másnap meg jöttünk is vissza. Az élményt meg kell osztani, nem csak az számít, ha nekem jó.

Művészet, zene
„Igazából a mainstreamet szeretem, és azt is fogyasztom. Megragadnak a németalföldi festők és Tiziano, Caravaggio – az 1920-as évektől viszont nehezebben tudom a festészetet értékelni. A zenében Vivalditól kezdve a Depeche Mode-ig minden jöhet, de legbelül még mindig él bennem a punk: a Ramones, a Sex Pistols minden fölött áll.”

Eljöhet az a pillanat, amikor túlvállalja magát, és a sok feladat a minőség rovására mehet?
Nem, azt már nem fogom bevállalni. Imádom a jó minőségű dolgokat, és a munka szintjén is így vagyok vele. Ha valami nem minőségi, akkor az nem érdekel. Amire nem lehetek büszke, azzal képtelen vagyok azonosulni. Könnyebb helyzetben vagyok, mint egy sebész, aki egy mennyiségen felül nem tud többet műteni, mert az a minőség rovására megy – én képes vagyok átalakítani úgy a stratégiai irányítást, hogy számos feladatrendszert tudjak mozgatni, ám mindez csak kiváló operatív megvalósítás következtében lehet sikeres. Mindebben segítségemre vannak terhelhető, elkötelezett és szakértő kollégáim.

Szaksz Balázs
Fotó: juliushard | a kreatív műhely

További képek

További cikkek

Kutatás: Alulértékelik a cégvezetők az IT fejlesztések jelentőségét
A magyar cégvezetők a saját bőrükön érezték meg a jól működő informatikai háttér előnyeit, de sokan még mindig csak rövidtávú tűzoltásként tekintenek a távoli munkavégzésre – derült ki az Infosector Kft. friss kutatásából. A felmérés eredményei rámutattak, hogy habár számos cég életére volt pozitív hatással a távmunka, a vezetők közül sokan hajlamosak továbbra is alulértékelni az IT fejlesztések jelentőségét. A szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy ha ezek a megoldások kézzelfogható előnyökkel járnak a szervezet részére, a vezetők ma már sokkal könnyebben döntenek az informatikai megoldásokba való befektetés mellett, mint a pandémiás válság előtt bármikor.
belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Harmadával több használt lakás cserélt gazdát májusban
Élénkülőben van a használt lakóingatlanok országos piaca, legalábbis erre utalnak a májusi adatok. Az ingatlan.com becslése szerint összesen 11 800 használt lakás és ház adásvételére került sor a hónapban. Ez 32 százalékos növekedést jelent tavaly májushoz képest.