Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Szijjártó: új program indul a magyar vállalatok támogatásáért
Új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Milliók kerültek az államkassza helyett a padlásra
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) négylábú munkatársai megcáfolták a régi mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A nyomozók egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, amikor Cappy és Thor, a NAV bankjegykereső kutyái 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagoltak ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbandától.
762 MILLIÓ FORINT JOGDÍJAT KAPTAK A MAGYAR DALSZERZŐK
Rekordszámú, összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint a tavalyi évben. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ám az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Felélénkültek a nemzetközi élelmiszerárak júniusban
A FAO rekord nagyságú gabonatermést és -tartalékot vár 2020–2021-re, de ezzel együtt nőni fog az élelmiszersegély iránti igény is.
Elindul egy más világba az albérletpiac?
Akár három év is lehet a kötelező jótállás 2021-től
Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY. A 2021. január elsejétől esedékes változások megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal ugyanakkor nem csak megnövekedett terheléshez, hanem új vásárlókhoz is vezethetik a cégeket.
Felvették a kesztyűt a családi vállalatok a válság ellen
Nem mindegy, hogy a családi cégek hogyan tudtak most reagálni a koronavírus-járvány okozta kihívásokra, hiszen hazánkban a cégek 40 százalékát jelentik. A túlélés kulcsát a stabil stratégiai alapok, a folyamatos fejlődésre törekvés és gyors döntések adhatták, de a kesztyűt a családi vállalatok a válság ellen sokféleképpen felvették. Az idén ötéves K&H családi vállalatok kiválósági díj a koronavírus kihívásaira adott példamutató megoldásokat három kategóriában díjazza, a sikertörténetek által pedig szeretne más családi cégeket is fejlődésre inspirálni, hiszen az egymástól tanulás, a tudatosság egyre fontosabb a cégek számára.
Varga: százmilliárd forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a kkv-k
Százmilliárd forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a kis- és középvállalkozások: a több mint kétszeres túljelentkezés miatt a kormány a duplájára, 100 milliárd forintra emelte az eredetileg országosan meghirdetett 50 milliárd forintos keretösszeget a vállalkozások technológiai megújítását segítő két program pályázatán - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) pályázat első támogatói szerződéseinek átadásán.
A cseh gazdaság 2,0 százalékkal esett az első negyedévben
Két százalékkal csökkent éves szinten az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) Csehországban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) pontosított becslése alapján kedden Prágában.
ITM: 88 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése Magyarországon
Kedvező képet mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2020. április havi kereseti adatai, amely alapján az idei év első négy hónapjában a havi bruttó átlagkereset elérte a 388 000 forintot, áprilisban a 400 200 forintot. A nettó keresetek a családi kedvezmények hatásaival is számolva 2010 óta közel megkétszereződtek Magyarországon. A keresetek és a munkahelyek védelmét célozza a járvány miatt indított bértámogatási program is - nyilatkozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A vevők és eladók közti szakadék miatt csökkenhetnek a lakásárak
Fokozódhat az adóellenőrzések száma az egészségügyi veszélyhelyzet hatására
Drasztikusan csökkent az elmúlt években az adóellenőrzések száma. A historikus adatok és az utóbbi hónapok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági lassulás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) arra ösztönözheti, hogy ismét fokozza a vizsgálatok intenzitását – hívja fel rá a figyelmet az EY. Ez tudatos alkalmazkodást igényel az adózók részéről is.
A kijárási korlátozások feloldásával lassan normalizálódik a villamosenergia-kereslet
villamosenergia-kereslet alakulása azt mutatja, hogy a kijárási korlátozások fokozatos feloldásával mérséklődött a gazdasági aktivitás visszaesése, de továbbra is 8%-kal alacsonyabb az áramkereslet, mint egy évvel ezelőtt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb elemzése második alkalommal vizsgálja, milyen hatással volt a koronavírus-járvány a magyar villamosenergia-piacra.
Palkovics: 4 milliárd forintos támogatással a vállalati igényekhez alkalmazkodó új kutatási központ jön létre Szegeden
A vállalati igényekhez alkalmazkodó új kutatási központ jön létre Szegeden 4 milliárd forintos támogatással - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szombaton Szegeden, ahol megalakult a Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ a Szegedi Tudományegyetem, a Mol és az Audi Hungária Zrt. együttműködésében.
Koronavírus - Fitch: az év második felében fellendülés kezdődik a közép- és kelet-európai gazdaságokban
A tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdaságait is komolyan megterheli az idén a koronavírus-járvány, a régióban azonban az év második felétől már fellendülés, jövőre lendületes növekedés várható - áll a Fitch Ratings pénteken Londonban ismertetett átfogó előrejelzésében.
Mindörökké home office? – Szakértők a távoli munkavégzés jövőjéről
Mi lesz hosszú távon a home office jövője? Sokakat foglalkoztat a kérdés, miután márciusban egyik pillanatról a másikra kellett átállnia a cégeknek egy teljesen új működési formára. Sok magyarországi vállalat kiemelkedően rugalmasan kezelte a helyzetet, nagymértékű digitális átállás indult el a cégek jelentős részénél. Most, a fokozatos visszatérés időszakában a vállalatok vezetőinek hosszú távon is állást kell foglalnia a home office intézményével kapcsolatban. Milyen hatással lesz mindez a munkahelyi környezetre és a munkatársi kapcsolatokra? A válaszokat Tüzes Imrével, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetőjével, és dr. Szvetelszky Zsuzsa, vállalati kommunikációs szakértővel és szociálpszichológussal keressük.
Mi jellemzi a munkanélküli fiatalokat ma Magyarországon?
Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15%-ra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban? A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő #énjövőm programja az elmúlt években több mint 9.000 álláskereső fiatalnak segített, összesen több mint 80 személyes képzéssel az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.
Nőtt az olcsó használt autók iránti kereslet
A piacvezető Használtautó.hu statisztikái szerint az elmúlt hónapok drasztikus visszaesése után a júniusi keresési számok már a tavalyi eredményeken is túlmutatnak: a hirtelen növekvő kereslet arányosan elsősorban az 500 ezer forintnál olcsóbb használt autókat érinti. A vásárlókat nemcsak a személyes városi mobilitás felértékelődése, hanem a külföldi autós utazások elmaradása és a forint/euró váltószám is az olcsóbb használt autók felé tereli. Mindez pedig a kisebb áresés miatt az eladóknak is kedvezhet.
Felfüggesztik a Magyar Telekom-részvények kereskedését csütörtökön aukció miatt
A Magyar Telekom részvény-visszavásárlási aukciót tart csütörtökön, emiatt 10 órától a tőzsdenap végéig felfüggesztik a papírok kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén.
GKI: kevésbé pesszimista az idei növekedési prognózis
GKI Gazdaságkutató csütörtökön kiadott legfrissebb prognózisában elvetette az előző, márciusi előrejelzésében felvázolt kevésbé pesszimista - 3 százalékos GDP-csökkenést jósló - forgatókönyvét, miközben kissé enyhített pesszimista - 7 százalékos visszaesését valószínűsítő - forgatókönyvének borúlátásán. Az év egészét tekintve 6 százalékos visszaeséssel számol, a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5 százalék körüli GDP-csökkenést feltételezve. A tavalyi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság - tették hozzá.
Meglepően pozitívak a hazai kkv-k várakozásai
Mérséklődni látszik a koronavírus-járvány hatása a hazai kkv-kra, ugyanis határozottan pozitívabb várakozásokkal tekintenek az előttük álló évre, mint a járvány ideje alatt – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Az index jelenleg 12 ponton áll, ami nem jelent érdemi változást a koronavírus időszak előtti várakozásokhoz képest.
Rekordforgalom a Praktikernél
Magyarországi történetének legjobb évét zárta a Praktiker 2019-ben. A legjelentősebb árbevételt a szaniter, a kert, az építőanyag és a hidegburkolás kategóriák generálták. A webshop forgalma továbbra is dinamikusan fejlődött. A koronavírus járvány átrendezte az idei terveket, de a lakosság körében egyértelműen nőtt a barkácsolási kedv.
Mi lesz a havi törlesztéssel és a lakásárakkal a kamatvágás után?
A válsághelyzet miatt megtorpantak a külföldi beruházások Európában
A tavaly elindított külföldi beruházások egyharmada állt le Európában a jelenlegi globális gazdasági krízis hatására – derül ki az EY európai működőtőke-befektetéseket (FDI) vizsgáló legfrissebb jelentéséből (EY European Attractiveness Survey). A felmérésben megkérdezett több mint 600 nemzetközi döntéshozó szerint a technológiai, egészségügyi és környezetvédelmi szektorba irányuló tranzakciók lendíthetik fel leginkább a kontinens gazdaságát. Magyarország 105 FDI-projekttel Közép-Kelet-Európa egyik legvonzóbb befektetési célpontjává vált.
Felértékelődik a vészhelyzet után az európai gyártókapacitás
Európa veszíteni fog befektetési vonzerejéből a válság hatására, azonban felértékelődik a helyi gyártási kapacitás - mutat rá a több mint 600 nemzetközi döntéshozó bevonásával készült EY European Attractiveness Survey. A tavaly megvalósult, munkahelyteremtéssel járó beruházásokat vizsgáló jelentés alapján a vállalatok az egyes országok gazdasági ösztönző-csomagjaitól és a technológiai felkészültségüktől teszik függővé jövőbeni befektetéseiket.
Fordul a kocka: nem ugyanabba az irodába térünk vissza, ahonnan eljöttünk
A járvány miatt hetekig otthonról történő munkavégzés után most újra változásokkal kell szembenéznie a cégeknek. Nemcsak a kötelező biztonsági intézkedésekhez kell azonban igazodni, de a kollégák közötti kapcsolat, a főnök-beosztott viszony és az otthoni munkához való hozzáállás is megváltozott – hívta fel a figyelmet a K&H.
A vállalkozások több mint fele digitális fejlesztésre készül a járvány után
A kis- és középvállalkozások mindössze harmada működött zavartalanul a koronavírus miatti korlátozások idején, ezért minden második digitális fejlesztésre készül a járvány után. Ugyanakkor azokat a cégeket érintette meg legkevésbé a válság szele, amelyek több digitális megoldást használtak – derült ki abból a nagymintás, nem reprezentatív kutatásból, amelyet az eNET a Telekom megbízásából készített. A magyar vállalkozók mindössze negyede kíván visszaállni a válság előtti munkarendre.
Csökkenéssel nyithatnak a főbb európai részvénypiacok
Enyhe csökkenéssel nyithatnak a főbb nyugat-európai részvényindexek szerdán. A befektetőket aggasztja a geopolitikai feszültségek éleződése, illetve a koronavírus-fertőzöttek számának emelkedése.
Felülvizsgálná a kata jelenlegi szabályozását az MKIK
Felülvizsgálná a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a katának a jelenlegi szabályozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), megakadályoznák, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat – mondta Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Nemzetnek, hangsúlyozva. hogy a módosítás a gazdaság érdekét szolgálná, a katásokat nem érné hátrány.
Londoni elemzők: a magyar GDP-érték már jövőre eléri a járvány előtti szintet
A Morgan Stanley szerint a magyar hazai össztermék jövőre 4,6 százalékkal, a Moody's londoni elemzői szerint 4,1 százalékkal növekszik, 4,1 százalékos fellendülést várnak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 4 százalékos gazdasági növekedést jósol.
Több mint tizenháromezer cég pályázott eddig a munkahelyvédelmi bértámogatásra
Az osztrák kormány 50 milliárd euróra növeli a segélycsomag összegét
Ötvenmilliárd euróra növeli a koronavírus-járvány miatti segélycsomagjának összegét az osztrák kormány. A kabinet erről kedden döntött.
ITM: 2020-ban 4165 forintra nő az építőipari rezsióradíj minimuma
A minimális építőipari rezsióradíjat 2020-ban óránként 4165 forintban határozták meg a 2019-ben elért óránkénti 3696 forintot követően, a 12,7 százalékos növekedést az elvárt bérminimum emelkedése, a pótlékok és kiegészítő fizetések így a munkavállalók munkavégzési helyszínre történő csoportos személyszállításának költségnövekedése, a munkahelyi irányítás költsége, a szállás- és biztosítási költség emelkedése indokolja - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.
Neymar ezen a nyáron sem térhet vissza Barcelonába
A Le Parisien című francia napilap szerint gyakorlatilag nullára csökkent annak a valószínűsége, hogy Neymar, a Paris Saint-Germain brazil futballistája még ezen a nyáron visszatér előző csapatához, az FC Barcelonához.
A Wizz Air újabb légi bázist nyit Románia keleti részén
A Wizz Air diszkont légitársaság újabb légi bázist nyit ősztől Románia keleti részén, Bákóban (Bacau), amely a vállalat hetedik romániai telephelye lesz - közölte kedden a légi társaság.
Másfél milliárdos kárt okozhatott a hétvégi vihar
Másfél milliárdos kárt okozhatott a hétvégi vihar és felhőszakadás, a biztosítók további kárbejelentésekre is számítanak.
A lakásépítési kedv fittyet hány a koronavírus-járványra
A válsághelyzet miatt megtorpantak a külföldi beruházások Európában
A tavaly elindított külföldi beruházások egyharmada állt le Európában a jelenlegi globális gazdasági krízis hatására – derül ki az EY európai működőtőke-befektetéseket (FDI) vizsgáló legfrissebb jelentéséből (EY European Attractiveness Survey). A felmérésben megkérdezett több mint 600 nemzetközi döntéshozó szerint a technológiai, egészségügyi és környezetvédelmi szektorba irányuló tranzakciók lendíthetik fel leginkább a kontinens gazdaságát. Magyarország 105 FDI-projekttel Közép-Kelet-Európa egyik legvonzóbb befektetési célpontjává vált.
belföld
Közös fejlesztési programot indít a Posta és a Takarékbank
A Magyar Posta és a Takarékbank közös fejlesztési programot indít, amelynek célja feltárni és kiaknázni a két fél közti együttműködés elmélyítésében rejlő költséghatékonysági és versenyképességi potenciált. A program keretein belül a két társaság vizsgálja a kistelepülési posták működtetésének, valamint a közös termék- és digitális fejlesztések lehetőségeit. A cél a kistelepüléseken élők szolgáltatási ellátottságának javítása.
belföld
Diákként dolgozni
A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében.
Óriási az igény a nulla százalékos MFB Pontos működési hitelre
Rögtön a keddi bejelentés után tömegesen érdeklődtek vállalkozások a nulla százalékos uniós működési hitelt iránt a Takarékbank által működtetett MFB Pontokon. Néhány óra alatt mintegy két és fél milliárd forintnyi igényről tárgyaltak ügyfelekkel a bank referensei, akik az első fél napban a legjelentősebb érdeklődést alföldi megyékben tapasztalták. A pénzintézet arra számít, hogy a kedvező feltételek miatt rendkívül népszerű lesz a vállalkozások körében a működésre használható hitel, így gyorsan kimerülhet a keret.
money.hu: Megjelent a járványhatás a lakáshitelpiacon - meglepetés a támogatott lakáshiteleknél

A járvány után is kérdéses maradhat a rendezvényipar pénzügyi biztonsága

2020. június 11. 22:57

A koronavírus-járvány talán a rendezvényiparban okozta a legnagyobb károkat. A legrosszabb helyzetben a rendezvényszervező ügynökségek munkatársai vannak: szinte nem volt olyan, akinek ne csökkent volna a jövedelme – állapítja meg a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) kutatása. A felmérés több mint 400, a piacon dolgozó, illetve a szakmát tanuló válaszadó véleményét tükrözi a szektor jövőjéről és a világjárvány hatásairól. A rendezvényiparban dolgozók szerint nem tartható az a gyakorlat, hogy a rendezvényszervező cégek előfinanszírozzák a nagyvállalatok eseményeit.

Magyarországon még tartanak a rendezvényekre vonatkozó korlátozások: augusztus 15-ig kizárólag szabadtéri rendezvény tartható, szabadtéri rendezvényen azonban nem lehet koncertet tartani, ültetett közönség esetén pedig három üres széket kell kihagyni minden vendég között. Ezen túlmenően sem látszik, hogy a járványhelyzet elmúltával mennyiben változnak a rendezvényekkel kapcsolatos szabályozások és szokások. Mindez a rendezvényszervezés területén jövőt tervező utánpótlásban is kérdéseket vethetnek fel.

A Budapesti Metropolitan Egyetem Dér Csaba Dezső, az egyetem Turizmus és Marketing Intézetének docense által vezetett Marketing Műhelye több mint 400 fő kérdőíves megkérdezésével vizsgálta, hogy milyen mértékben érintette a szakmában jelenleg dolgozókat a koronavírus-járvány, valamint felmérte a rendezvényiparban dolgozók, a területen munkát keresők és a szektor iránt érdeklődők véleményét a szakma jövőjéről a járvány után.

Megszűnt munkahelyek, csökkentett bérek

„Még nem lehet tudni, hogy a rendezvényiparban hányan veszítették el tartósan a munkahelyüket, de nincs olyan cég, aki jelenleg változatlan feltételekkel tudja foglalkoztatni alkalmazottait – mondta el Duca Andrea, a HD Group ügyvezető partnere, a Magyar Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége ügynökségi tagozatának vezetője és a Metropolitan Egyetem Kreatív Event Menedzsment szakának óraadó tanára. – Az iparágban mindenhol csökkentek a fizetések, és sok munkáltató fizetés nélküli szabadságra küldött vagy sajnos elbocsátott kollégákat. A rendezvényszervezők elsősorban a tapasztalt munkavállalókat próbálják megtartani, hiszen igen nehéz lenne utánpótlást találniuk, amikor visszaáll a rend. A munkahelyek megtartása most azon múlik, hogy szeptembertől valóban újra dolgozhatunk-e.”

A METU kutatásának eredményei szerint minél idősebb korosztályba tartozik valaki, annál biztosabb a munkahelye és a státusza a rendezvényiparban. Az elbocsátások legnagyobb arányban a Z generációt érintették: a korosztályba tartozó válaszadók 30 százalékát bocsátották el vagy szüneteltetik státuszukat a járványügyi helyzet alatt, 33 százalékuk pedig egyáltalán nem kapott új feladatot ebben az időszakban. Az Y generációban az elbocsátások aránya 15 százalék, az X generációsok körében pedig már csak 5 százalék. Az összes válaszadó többsége (56%) kapott valamilyen feladatot ebben az időszakban, a három korosztályban együtt a megkérdezettek 14 százalékát bocsátották el vagy szüneteltetik státuszát.

Az ügynökségi alkalmazottak helyzete változott a legkedvezőtlenebben: közel felük (46%) csökkentett bérrel, de változatlan óraszámban dolgozik, 54 százalékuknak pedig a munkaideje is csökkent. A szabadúszó válaszadók fele szintén csökkentett óraszámban végzi tevékenységét. A saját vállalkozást vezetők 44 százaléka nyilatkozta, hogy a feladatok mennyisége nem változott, szintén 44 százalékuknak azonban teljesen leállt a vállalkozása. A multinacionális vállalatoknál dolgozók 40 százalékának nem változott sem a fizetése, sem a munkaideje, 30 százalékukat csökkentett óraszámban foglalkoztatják, a maradék 30 százalék pedig csökkentett bérrel, de azonos óraszámban dolgozik.

Online rendezvények

A legtöbb rendezvényszervező cég online felületre terelte tevékenységét a járvány alatt: elindultak a hibrid események, ahol az előadók online jelentkeznek be, és interaktív felületen kezelik a közönség kérdéseit és kommentjeit. „Egy rendezvényszervező cég online is képes márkaélményt nyújtani, de a szakma elsősorban azokon az eseményeken dolgozott tovább, melyeket a remények szerint a járványveszély elmúltával meg tudnak valósítani. Sokan ingyenes online konferenciát és kurzust indítottak – ők arra számítanak, hogy az így megszerzett ismertség később valódi bevételt jelenthet” – mondta el Duca Andrea.

A METU kutatása alapján a szakma többsége (67,5%) gondolja, hogy az online rendezvényeknek a járvány után is lesz létjogosultsága, a válaszadók harmada (32%) – elsősorban az X és az Y generáció – szerint azonban ez csak átmeneti fellendülés, és az online rendezvények nem maradnak hosszú távon velünk. A válaszadók fele gondolja úgy, hogy az online rendezvények a későbbiekben önálló szakágat képviselnek, a megkérdezettek fele szerint pedig nem önállósodik a terület.

Kérdőjelek a piacon

„A rendezvényszervező cégek számára az a legaggasztóbb, hogy a rendszerből most kiesők könnyen pályaelhagyókká válhatnak. Nehezen lesz visszacsábítható, aki most csak nagyvállalatnál, egy másik területen talál munkát. Egy rendezvény önálló megszervezéséhez egy projektmenedzsernek legalább három év intenzív szakmai gyakorlatra van szükség, ennyi idő alatt tudunk egy új generációt integrálni a rendszereinkbe” – mondta el Duca Andrea.

A márciusban egyik napról a másikra törölt rendezvények számos jogi és szakmai kérdést is felvetettek. „A rendezvényes szerződések több ponton sérülékenyeknek bizonyultak, a biztosítók nem fizettek a cégeknek, ezért ebben az időszakban sok múlt az ügyfelek személyes jóindulatán – tette hozzá Duca Andrea. – A szakma nagy problémája, hogy a rendezvényeket jellemzően utólag fizetik ki a nagyvállalatok, miközben a munka 75-80 százalékát a rendezvényszervező cégek már az esemény előtt elvégzik. Így tulajdonképpen előfinanszírozzák a nagyobb eseményeket, ami eddig csak drága faktoring konstrukciókkal vagy forgóeszközhitelekkel volt megoldható. A járvány után az ügynökségeknek és szolgáltatóknak nem lesz forrása az előfinanszírozásra, a megoldás ezért nagyvállalati oldalról kell érkezzen.”

Ekkora a hazai rendezvényipar

A rendezvényipar multidiszciplináris terület, résztvevői néha párhuzamosan egyéb területeken is dolgoznak: kommunikációs szakemberek, technikai és IT-szakértők, gasztronómiával foglalkozók és művészek is résztvevői egy-egy komplex rendezvénynek. A Magyar Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének 130 tagja 2019-ben több mint 250 milliárd Ft összforgalmat bonyolított le, a becslések szerint a teljes hazai rendezvényipar – a fesztiválokkal együtt – pedig összesen 1000 milliárd Ft forgalmat tett ki.

Visszatérés a járvány után

A megkérdezett pályakezdő rendezvényszervezők szerint növeli majd a keresletet a rendezvények iránt az, hogy az emberek kicsit megtapasztalták, milyen események nélkül élni: 63 százalékuk szerint a jövőben még szívesebben mennek majd az emberek 500 főnél nagyobb rendezvényekre. „A személyes márkaélmény kulcsfontosságú a vállalatok számára, a rendezvények pedig a kommunikációs stratégia fontos elemei. Arra számítunk, hogy a rendezvények jelentősége a járvány után sem csökken majd” – tette hozzá Duca Andrea.

A METU kérdőívének válaszadói szerint a korlátozás feloldása után is fontosak maradnak bizonyos biztonsági intézkedések a rendezvényeken. A válaszadók négyötöde fontosnak tartaná, ha megmaradnának a kézfertőtlenítő pontok, és a rendszeres fertőtlenítő takarítás is. Fontos szempontnak bizonyult az ülő rendezvények esetén a széktávolságok növelése (46%) és a szabad levegő (64%). A válaszadók szerint szintén hosszabb ideig velünk maradhat biztonsági intézkedésként a személyzet számára kötelező szájmaszk és kesztyű: csupán 7,5 százalékuk gondolja úgy, hogy ezek feleslegesek.

Duca Andrea hozzátette: a Magyar Rendezvényszervezők és –szolgáltatók Szövetsége átfogó iparági ajánlást adott ki Kiállítások, konferenciák, üzleti rendezvények újraindítására vonatkozó szakmai ajánlás a COVID-19 járvány utáni biztonságos rendezvényekért címmel, amely a járvány utáni biztonsági protokoll alapja lehet. „A rendezvényszervezés békésebb időkben is magas fokú rugalmasságot és kreativitást igényel. Az iparág meg fogja találni a módját annak, hogy biztonságosan tudjon újra élményt nyújtani a vendégeknek.”